Szilvaleves

Sok hókusz-pókuszt nem tudok hozzá írni, mert semmi különös történet, vagy emlék nem kötődik ehhez a leveshez. A családomban semmi hagyománya nem volt a szilvalevesnek , de én úgy gondoltam, hogy a többi gyümölcskrémleves mintájára ebből is valami finomság fog kikerekedni. És úgy is lett. Igaz, mindig csiszolgatom a receptet, egy kis ilyen-olyan fűszerrel próbálkozok, de most már úgy érzem, az egyszerű szegfűszeg, fahéj kombináció vált be a legjobban. 

Az idén sok szilvát adott az egyetlen szilvafánk, kézenfekvő, hogy az első nagyobb szüret alkalmával a befőtt mellett, egy jó levest is készítek belőle.

Hozzávalók:

1 kg szilva

1 darabka fahéj

4-5 szegfűszeg

2-3 evőkanál cukor

2 dl tejszín

1 nagy evőkanál tejföl

A szilvából félre teszünk néhány szemet, a többit egy kisebb fazékba tesszük, rászórjuk a cukrot, aláöntünk 2 evőkanál vizet és elkezdjük párolni. Egy teatojásba tesszük a fűszereket, hogy azoknak az íze is összefőljön a gyümölccsel. Amikor már puha a szilva, annyi vizet öntünk hozzá, hogy össze tudjuk mixelni. Ezután felöntjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk, és összeforraljuk. A tejfölt és a tejszínt összekeverjük, néhány kanál levessel simára keverjük, majd a forró leveshez öntjük. Amint ismét forrni kezd, elzárjuk alatta a tűzet. A maradék szilvákat kimagozzunk, kisebb darabokra vágjuk, és a forró levesbe keverjük (de már nem főzzük!).

Alaposan lehűtjük, és úgy kínáljuk.

Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!