Zalai krémes

Régebben a süteményes könyvem tele volt kisebb - nagyobb cetlikkel, amire az éppen felfedezett, jónak tűnő recepteket írtam. De ezek kipotyogtak, elszakadta, némelyiken nem volt név, vagy ha több cetlire volt írva, csak az egyik volt meg. Ekkor döntöttem el, hogy egy füzetbe fogom írni a kipróbálásra váró recepteket. Ezt a füzetet lapozgatva figyeltem fel ismét a Zalai krémesre, és így újra olvasva is nagyon tetszett. A hétvégén a megvalósításra is sorkerült. Osztatlan sikere volt a sütinek. Biztos, hogy ismétlésre is sor kerül. 

Hozzávalók:

Tésztához:

6 tojásfehérje

20 dkg porcukor

15 dkg dió

2 dkg zsemlemorzsa

3 dkg liszt

fél csomag sütőpor

Krémhez:

6 tojássárgája

5 dkg kristálycukor

2 csomag vaníliás pudingpor

8 dl tej

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

kb.: 35-40 dkg négyzet alakú háztartási keksz

Tetejére:

10 dkg étcsoki

2 evőkanál étolaj

A darált diót, összekeverjük a liszttel, a zsemlemorzsával és a sütőporral. A tojásfehérjét csipet sóval habosra verjük. Amikor kemény a hab, belekeverjük a cukrot, majd óvatosan a többi száraz hozzávalót.

Egy 22x33  cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, és beleöntjük a tésztát. 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük.

Amíg sül, elkészítjük a krémet, amelyhez a 6 tojássárgáját habosra keverjük 5 dkg kristálycukorral, majd hozzáadjuk a pudingport, és 3 dl tejet. A maradék 4 dl tejet felforraljuk, hozzáöntjük a pudingos keveréket, és folyamatosan kevergetve megfőzzük, majd teljesen kihűtjük. A vajat habosra keverjük a porcukorral, és a kihűlt pudinghoz keverjük.

Amikor a piskóta is kihűlt a következő módon állítjuk össze a süteményt:

• a piskta lapra kenjük a krém felét
• amelyre sorba rárakjuk a háztartási kekszet, 
• keksz tetejére kenjük a maradék krémet
• végül leönjük csokimázzal.

A mázhoz a csokit kis darabokra törjük, hozzáöntjük az étolajat és gőz fölött, vagy mikró olvasztó fokozatán felolvasztjuk.

Néhány óra pihentetés után, forró vízbe mártott késsel felszeleteljük.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Maci szelet

Unokáim nagyon szeretik a Maci kávét. Gondoltam, a kávés sütit is szeretni fogják. Próbáltam bevonni őket a sütésbe is, de inkább közös, unokatesós "mozi délutánt" tartottak. A finom sütemény illat azonban lecsalta őket a konyhába, és még meg sem kötött tetején a csoki máz, már ott ácsorogtak, és várták, hogy felszeleteljem. Nagyon ízlett nekik, úgyhogy a Maci kávé mellett, a Maci kávés süti is a kedvencük lett. Amit meg is értek, hiszen a kévés piskóta, a vaníliás krémmel, és a  csoki mázzal tényleg nagyon finom. És még nem is említettem a csoki mázon lévő ropogós, pirított dió darabokat. 

Hozzávalók:

Piskótához:

5 tojás

16 dkg kristálycukor

20 dkg liszt

10 evőkanál Maci kávé

8 evőkanál tej

8 evőkanál étolaj

Krémhez:

4 evőkanál liszt

1 csomag vaníliás cukor

2 evőkanál cukor

2 tojássárgája

4 dl tej

20 dkg vaj

10 dkg porcukor

Mázhoz:

10 dkg étcsoki

2 evőkanál étolaj

1 marék dió apróra vágva

A tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd hozzáadjuk az olajat és a tejet. A liszthez keverjük a maci kávét, a sütőport, a csipet sót és hozzáadjuk a tojásos keverékhez.

Egy 22x33 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát és 170 fokos sütőben megsütjük.

A tésztát kihűtjük, ketté vágjuk, és megtöltjük krémmel. A krémhez a tojássárgáját habosra keverjük a vaníliás cukorral és a kristálycukorral, majd a liszttel, és kb. 1 dl tejjel. A maradék tejet felforraljuk, beleöntjük a tojásos keveréket, és folyamatosan kevergetve, lassú tűzön összefőzzük. A főzött krémet teljesen kihűtjük. A vajat a porcukorral habosra keverjük, és a hideg főzött krémhez adjuk.

A sütemény tetejét bevonjuk a felolvasztott, csokival, és megszórjuk pirított, darabos dióval.

Hosszúkás szeletekre vágjuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Rizskásás (tejberizses) lepény

Ezt a sütit most készítettem először, de biztos, hogy nem utoljára. Egy kedves ismerősömtől származik a receptet, aki  Sárospatak környékéről kapta. Állítólag azon a környéken igen népszerű ez a sütemény. Tejbegrízes lepényt szoktam sütni, de eddig, tejberizsesről még nem hallottam.  Nagyon hasonló a két sütemény, és nem csak küllemében, hanem abban is, hogy mind a kettő nagyon finom. Tartalmas leves után második fogásnak is kiváló, de nassolni valónak is remek választás. Én tegnap készítettem, és még ma is nagyon finom puha. 

Hozzávalók:

Tésztához:

50 dkg liszt

10 dkg porcukor

csipet só

7 dkg vaj

0,2 dl étolaj

2 tojássárgája

2,5 dkg élesztő

3 dl tej

Töltelék:

35 dkg kerekszemű rizs

1,4 dl tej

1 egész tojás

2 tojásfehérje

6 evőkanál cukor

2 csomag vaníliás cukor

5 dkg vaj

5 dkg mazsola

3-4 evőkanál lekvár

Tetejére:

1 egész tojás

Először elkészítjük a tejberizst. A tejet felforraljuk, beletesszük a megmosott rizst, a vajat, a cukrot, a vaníliás cukrot, és lassú lángon puhára főzzük. Még melegen beletesszük a megmosott mazsolát. Amikor teljesen kihűlt, belekeverjük a tojássárgáját, majd  a habbá vert tojásfehérjét.

A langyos tejbe elkeverünk 1 evőkanálnyi porcukrot, belemorzsoljuk az élesztőt, és felfuttatjuk.

A lisztet átszitáljuk, hozzákeverjük a porcukrot, beletesszük a tojások sárgáját, az olvasztott vajat, majd a felfuttatott élesztő, és elkezdjük dagasztani. Amikor már szép sima, és elválik az edény falától, több részletben hozzádolgozzuk az olajat. 

1 órán keresztül, langyos helyen kelesztjük a tésztát.

A megkelt tésztát két részre osztjuk. Egy kb. 25x35 cm-es tepsit alaposan kikenjük zsírral. Az egyik tészta adagot kinyújtjuk, tepsibe tesszük, és rákenjük a rizses tölteléket. A rizsréteg tetejére kicsi lekvár pöttyöket teszünk, majd befedjük a másik tészta lappal.

A sütőt 180 fokra előmelegítjük, és alsó-felső sütésen szép barnára sütjük.

Tepsiben langyosra hűtjük, majd kiborítjuk, szeletekre vágjuk és megszórjuk porcukorral. 

Nagyon finom, ha fahéjas porcukorral szórjuk meg a süteményt, és ha még különlegessebbé szeretnénk tenni, egy kis lekvárt is kínáljunk hozzá.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Puncs szelet

Mindig nagy kedvencem volt a  puncstorta, és puncs szelet, de nem a krémmel töltött, hanem a rumos, piskótás. Amikor megláttam a cukrászda pultjában, ahogy hívogatóan  sorakoztak a puncs szeletek, nem tudtam ellenállni a kísértésnek és vásároltam néhány szeletet.  Sajnos akármennyire  hívogató volt a külcsín,  az íze - hogy is mondjam - nem volt szoros kapcsolatban a látvánnyal. Ekkor jutott az eszembe, amit cukrász ismerősöm mondott "...ha jó puncs szeletet akarsz enni, akkor csakis a házit ajánlom..". Nem is hagytam annyiban a dolgot és elkészítettem a saját puncs szeletemet, amiben valóban nem csalódtam.

Hozzávalók:

Tésztához:

7 tojás

30 dkg kristálycukor

2 dl tej

2 dl étolaj

45 dkg liszt

1 csomag sütőpor

csipet só

Töltelékhez:

a kész piskóta fele

1 dl víz

10 dkg kristálycukor

3 evőkanál rum

3 evőkanál kakaópor

3 evőkanál baracklekvár

5 dkg mazsola

2 evőkanál meggybefőtt leve

1 maréknyi meggybefőtt

Mázhoz:

20 dkg porcukor

3 evőkanál meggybefőtt leve

1 evőkanál rum

Összeállításhoz: 

4-5 evőkanál baracklekvár

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, hozzáöntjük az étolajat, majd a tejet. A lisztet átszitáljuk, összekeverjük a csipet sóval, a sütőporral, és a tojásos masszához keverjük. Egy kb. 25x38 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, beleöntjük a tésztát, és 170 fokos sütőben megsütjük.

A kristálycukrot és a vizet összefőzzük. Amikor langyosra hűlt belekeverjük a rumot (vagy rumaromát).

A kihűlt tésztát megfelezzük. Egyik felét keresztbe kettévágjuk, a másik felét apró kockákra vágjuk, vagy összemorzsoljuk.

A felkockázott piskótát összekeverjük a kakaóporral, a mazsolával, a lekvárral, az apró darabokra vágott meggybefőttel és meglocsoljuk a rumos sziruppal és a meggylével. Alaposan összekeverjük, hogy egynemű massza legyen. Ha száraznak találjuk, lekvárt vagy befőtt levét keverjünk hozzá.

Az egyik piskóta lapot megkenjük lekvárral és rásimítjuk a piskótás masszát, ezt is megkenjük lekvárral és beborítjuk a másik piskóta lappal.

Egy tálcát teszünk a sütemény tetejére,  súlyt teszünk rá,  és 1 - 2 órán keresztül lenyomatjuk. 

A sütemény tetejét cukormázzal bevonjuk, amelyhez porcukrot a befőttlevével és a rummal alaposan kikeverjük. Néhány órát pihentetjük, hogy a máz megszilárduljon, utána tetszőlegesen szeletelhető.

A meggylé helyett használhatunk szörpöt, az apró darabokra vágott befőtt meggy  pedig el is maradhat.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Gombócleves (Gölődin leves)

A mi családunkban az szokás, hogy ha krumplis tésztából készült ételt csinálunk, akkor  gombóclevest főzünk mellé. Mivel szilvalekváros derelye készült, így egyértelmű volt, hogy gombóc levest is fogok főzni. Ez a hagyomány anyai dédmamámtól ered. Anyukám  mesélte, hogy amikor a nagymamája gombócot vagy nudlit -  ahogy ő mondta, gölődint vagy angyal bögyörőt -  főzött, akkor ahhoz  gölődin leves dukált, jó sok és nagy gombóccal. Ha maradt, a levesben főtt gombócból, azokat  kisebb darabokra vágta, serpenyőben, kevés zsíron megpirította, és paradicsom szószt készített hozzá, és  aznap  az volt a vacsora. 

Az én gombócaim nem olyan nagyok, mint a dédmamámé volt, inkább aprócskák, mert azt szeretik a gyerekek. 

A levesben főtt, pirított gombócot nem szoktam készíteni, és Anyukám is talán egyszer-kétszer csinált ilyet, de a gombócleves hagyományát én is, és a gyerekeim is őrizzük. Most, hogy felidéztem ezt a kedves emléket, szinte érzem a paradicsomszószos gombóc ízét, ezért legközelebbi gombócleves főzés alkalmával el fogom készíteni.

Hozzávalók:

Tésztához:

30 dkg krumpli

10 dkg liszt

1 tojás

diónyi zsír

Leveshez:

2-3 evőkanál étolaj vagy ennek megfelelő zsír

2 csapott evőkanál liszt

1 marék áttört krumpli

1 mokkáskanál pirospaprika

1 teáskanál házi darált, sózott paprika (vagy Édes Anna)

só

apróra vágott petrezselyem zöldje

A krumplit összevágjuk és enyhén sós vízben puhára főzzük. A  főzővizet felfogjuk, mert ezt is a levesbe fog kerülni. A krumplit áttörjük, és kihűtjük. A hideg krumpliból egy maréknyit félreteszünk, a többihez hozzá keverjük a lisztet, a tojást, és a zsírt. A tésztát összegyúrjuk, és kis gombócokat készítünk belőle. 

A zsiradékot felforrósítjuk, beletesszük a lisztet és zsemleszínű rántást készítünk. Lehúzzuk a tűzhelyről, beletesszük a pirospaprikát, a darált, sós paprikát,  a tört krumplit, felöntjük a félretett főzővízzel és kipótoljuk annyi vízzel, amennyi leves szeretnénk. Sóval és apróra vágott petrezselyem zöldjével ízesítjük. Néhány percig forraljuk, majd beletesszük a gombócokat, és puhára főzzük őket. 

Jó étvágyat kívánok hozzá! 

Szilvalekváros derelye, krumplis tésztából

Tegnap, amikor vásárolni voltam, az egyik hűtőpultban megláttam a szilvalekváros derelyét. Azonnal tudtam, hogy ma ez lesz az ebédünk. Persze, nem az, amit ott láttam, hanem az amit házilag én készítek. Sokan félnek neki kezdeni, mert azt gondolják, hogy bonyolult az elkészítése, de ez egyáltalán nem így van. Aki eddig ódzkodott tőle, bátran próbálkozzon ezzel a finom házi tésztával.

Hozzávalók:

60 dkg főtt krumpli

1 teáskanál só

20 dkg liszt

1 tojás

5 dkg zsír

Töltelékhez:

kemény szilvalekvár

Tálaláshoz:

20 dkg pirított zsemlemorzsa

porcukor

 

A krumplit kockára vágjuk, és sós vízben megfőzzük. Még melegen áttörjük, és teljesen kihűtjük. Hozzákeverjük a lisztet (a megadott mennyiség csak irányadó, mert nagymértékben függ a krumplitól, hogy mennyi lisztet vesz fel), a tojást, a zsírt és összegyúrjuk. 

A tésztát 2-3 mm vastagra nyújtjuk, és gondolatban megfelezzük. A tészta egyik oldalára egymástól kb. 7-8 cm távolságra kis lekvár halmokat teszünk. A tészta másik felét ráhajtjuk. A lekvár halmok közeit ujjal összenyomkodjuk, majd derelye vágóval felkockázzuk. A kivágott tészták széleit kicsit összenyomkodjuk, és enyhén sós, forrásban lévő vízben addig főzzük, amíg fel nem jönnek a víz tetejére. Ekkor leszűrjük, lecsepegtetjük és megforgatjuk a pirított morzsában.  Porcukorral kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok!

Brassói aprópecsenye

Azt mondják, ahány ház, annyi szokás. Ez különösen így van a Brassói aprópecsenye esetében. Az interneten keresgélve, kapásból 4-5 féle változatát találtam. Találkoztam olyan étellel amely borsót, másik paprikát és paradicsom tartalmazott. Némelyik változatot hagymával, másikat hagyma nélkül készítették. A fűszerezése is igen eltérő, vannak fűszerpaprikásak, majorannások, borsosak, és még sorolhatnám a rengeteg variációt. Ugyan ez vonatkozik az alapanyagul szolgáló húsra is. Akadt, ami karajból, másik lapockából, tarjából, szűzpecsenyéből, csirke vagy pulyka mellből készült. 

Ahogy az elkészítés módja, úgy az étel eredet történeti is igen változatos. Ezzel kapcsolatban egy dolog egészen biztos, mégpedig az, hogy semmi köze nincs Brassó városához. 

Én most azt a változatot mutatom meg, amit anyukámtól tanultam, és ezt adom tovább a gyerekeimnek is. 

Hozzávalók:

50 dkg sertés comb

1 közepes fej vöröshagyma

10 dkg húsos, füstölt szalonna

2-3 gerezd foghagyma

sertés zsír

só

bors 

majoranna

A szalonnát és a hagymát apró kockára vágjuk. A szalonnát üvegesre pirítjuk, hozzáadjuk az apró kockára vágott hagymát, és ha szükséges a zsírt, és ezt is üvegesre pirítjuk. Ekkor hozzáadjuk a húst, és fehéredésig pirítjuk, azután ízesítjük, sóval, borssal, és zúzott fokhagymával. Kevés vizet öntünk alá, és fedő alatt pároljuk. A párolást szakaszosan végezzük, azaz többször zsírjára pirítjuk, és kevés vizet öntünk hozzá. Amikor már majdnem puha a hús, majorannával is ízesítjük, és így főzzük készre. A kész hús alatt maradjon a pároló szaftból! Tálalás előtt keverjük össze sült krumplival.

Bevallom, én csak a tányéron keverem össze a krumplit, a forró szaftos hússal, de ez igazán ízlés kérdése.

A sült krumplit készíthetjük "gyári" krumpliból, de ha igazán finomat szeretnénk, akkor inkább készítsük úgy, hogy a krumplit kb. akkora kockára vágjuk, mint a húst, és sütőpapírral bélelt tepsiben, kevés olajjal meglocsolva, picit megsózva, sütőben megsütjük. Légkeveréssel, 190 fokon süssük. 

Jó étvágyat kívánok!

Almás mascarponés krémes

Már jó ideje a hűtőszekrényben pihent egy doboz mascarpone, aminek hamarosan lejár a szavatossága, ezért valami olyan sütiben kellett gondolkodnom, amiben felhasználhatom. A megmentésére, első gondolatom a Tiramisu volt. De azt a közelmúltban már készítettem, ezért inkább valami mást kellett kitalálnom. Kezembe került ennek a sütinek a receptje, ami remek lehetőség a krémsajt felhasználásának. Ráadásul azt néhány szem almát is meg mentettem, ami ott árválkodott  a kamrában. A dupla "mentés" végeredménye pedig egy remek krémes, gyümölcsös süti lett.

Hozzávalók:

Tésztához:

3 tojás

15 dkg kristálycukor

1,2 dl tej

1,2 dl étolaj

1 csomag sütőpor

25 dkg liszt

csipet só

Töltelékhez:

50 dkg reszelt alma

2-3 evőkanál cukor (az alma savanyúságától függően)

1 csomag vaníliás pudingpor

3 dl víz

1 kávéskanál fahéj

Habhoz:

50 dkg mascarpone

2-3 evőkanál porcukor (ízlés szerint)

2 dl tejszínhab

1 csomag habfixáló

A tojásokat habosra keverjük a cukorral, majd az olajjal és a tejjel tovább keverjük. A lisztet összekeverjük a sütőporral, a csipet sóval és a tojásos masszához keverjük.  Egy 22x33  cm-es, sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a tésztát, és 170 fokara előmelegített sütőben megsütjük. 

Amíg hűl a tészta, elkészítjük a tölteléket, és a habot. 

Az almát lereszeltjük, és kissé megdinszteljük. A pudingport összekeverjük a cukorral, és a vízzel, majd a félpuhára párolt almához keverjük, és összefőzzük. Az almakrémet fahéjjal ízesítjük. Amikor már nem forró, és még kenhető, a piskóta tetejére kenjük.

A mascarponét habosra keverjük a porcukorral. A tejszínből, a habfixálóval keményhab verünk, és a sajtkrémhez forgatjuk.  Az elkészült habot az almakrém tetejére simítjuk. A süteményt kockára vágjuk.

Jó étvágyat kívánok!

Krémes diós piskóta

Tegnap nálunk volt az összes unoka, így hatalmas mennyiségű palacsintát sütöttem, ami bőven kielégítette az édesség iránti igényünket. De ma mégis megkívántam a süteményt, úgyhogy ebéd előtt gyorsan megsütöttem, ezt a selymes krémmel töltött diós piskótát. Gyorsan elkészül, nagyon egyszerű, ugyanakkor végtelenül finom, és kiadós sütemény. Nálunk nagy kedvenc, szerintem Ti sem fogtok csalódni, ha elkészítitek.

Hozzávalók:

Tésztához:

3 tojás

15 dkg kristálycukor

1,2 dl tej

1,2 dl étolaj

20 dkg liszt

6 dkg darált dió

1 csomag sütőpor

csipet só

Krémhez:

2 tojássárgája

8 dl tej

2 csomag tejszínes pudingpor

10 dkg kristálycukor

6 dkg fehércsoki

6 dkg vaj

Tetejére:

3 dkg darált dió

A tojásokat a cukorral habosra keverjük, beletesszük az olajat, a tejet és tovább keverjük. A lisztet összekeverjük a csipet sóval, a sütőporral, és a dióval, majd az egészet a tojásos alaphoz keverjük. A tésztát 22x33 cm-es, sütőpapírral bélelt tepsibe öntjük, és 180 fokra előmelegített sütőben, kb.  25 perc alatt megsütjük.

Amíg sül, elkészítjük a krémet. A pudingporhoz adjuk a cukrot, a tojások sárgáját, és a tej felével simára keverjük. A többi tejet felforraljuk, hozzáöntjük a pudingos keveréket, és folyamatosan kevergetve összefőzzük.  Még forrón belekeverjük a fehércsokit. A krémet kihűtjük. Amikor teljesen kihűlt, beleteszünk 6 dkg vajat, és kihabosítjuk. 

A kihűlt piskótát, keresztbe kettévágjuk. A krém 2/3 részét rákenjük az félbe vágott tésztára, és befedjük a tészta másik felével. A maradék krémet a tetejére kenjük, és meghintjük a darált dióval.

A süteményt kockára vágva kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Krumplis kifli

Az ebédhez több krumplit hámoztam, mint szükséges lett volna. Annak érdekében, hogy a többlet ne menjen pocsékba, inkább még hámoztam hozzá néhány szemet, hogy elég legyen egy finom krumplis kiflihez. Ismerve a családom sós süti felvevő képességét, rögtön dupla adagot készítettem belőle, hátha holnapra is marad belőle, de úgy tűnik csak néhány darabot sikerül megmenteni a holnapi reggelihez. Ezek a kis kiflicskék a krumplitól még másnap is puhák lesznek, és  szerintem finomabbak, mint frissen.

A szórás nélküli sütik is finomak, és mutatósak, de ha egy kis sajtot, vagy szezámmagot szórunk rá, az tovább fokozza az ízélményt.

 A képeken látható terítő legalább 40 éves, ha nem több..., a nagymamámé volt, és szekrény rendezés közben, néhány napja akadt a kezembe. Sok kedves emlékem kötődik hozzá.

Hozzávalók: 

Tésztához: 

40 dkg liszt

20 dkg krumpli

2 dkg élesztő

0,5 dl tej

1 kávéskanál cukor

15 dkg margarin

1 tojássárgája

1 evőkanál tejföl

2 teáskanál só

Tetejére:

1 tojás

1 teáskanál tejföl

reszelt sajt, szezámmag

A krumplit meghámozzuk, megfőzzük, áttörjük, és kihűtjük.

A tejet meglangyosítjuk, elkeverjük benne a cukrot, és felfuttatjuk az élesztőt.

A lisztet átszitáljuk, összekeverjük a krumplival, hozzá tesszük a tojássárgáját, a lágy margarint, a sót, a felfuttatott élesztőt és összegyúrjuk. Ha nehezen áll össze tegyük hozzá a tejfölt is. A tésztát meleg helyen, 1 órán át kelesztjük. A megkelt tésztát 2 részre osztjuk. Az egyik tészta adagot 2-3 mm vastag kerek lappá nyújtjuk, és 16 egyenlő cikkre vágjuk. A cikkeket a szélesebb végétől kezdve, kifli formára feltekerjük. Ugyan így járunk el a másik tészta gombóccal is. 

A kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, mindegyik tetejét megkenjük a tojásos tejföllel, ha szeretnénk ízesíteni,  megszórjuk sajttal, vagy szezámmaggal.

A sütőt 180 fokosra előmelegítjük, és 25-30 perc alatt szép pirosra sütjük a kifliket.

Jó étvágyat kívánok hozzá!