Kakaós (fahéjas) csavart kuglóf

Lakás felújítás kellős közepén vagyunk. Pakolás közben, a spájzban, a befőttek mögé csúszva találtam egy papírt. Kicsit gyűrött, kicsit szakadt, kicsit maszatos, de ami rajta van az már első olvasatra is egy csoda volt. A kivágott újság darabkán ennek a kuglófnak a receptje volt. Nagyon izgatta a fantáziámat ez a süti, ma délelőtt meg is sütöttem. Beváltotta a hozzáfűzött reményemet, sőt túl is szárnyalta azt. Nagyon finom lett.

Hozzávalók:

Tésztához:

40 dkg liszt

3 tojássárgája

8 dkg olvasztott margarin

8 dkg porcukor

csipet só

2 dl tej

2,5 dkg élesztő

Töltelékhez:

5 dkg olvasztott margarin

12 dkg kristálycukor

1 evőkanál kakaópor vagy 1 kávéskanál fahéj

Forma kikenéséhez:

olvasztott vaj

kristálycukor

A tejet meglangyosítjuk, beleteszünk 1 evőkanál porcukrot és elmorzsoljuk benne az élesztőt, és meleg helyen felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk, hozzákeverjük a maradék porcukrot, a csipet sót és a tojássárgáját, majd a felfutatott élesztőt. Alaposan kidolgozzuk a tésztát, amikor már elválik az edény falától, több részletben hozzádolgozzuk az olvasztott vajat és sima, fényesre dagasztjuk. Langyos helyen, letakarva 30 percig kelesztjük.

A formát teljesen kikenjük vajjal és megszórjuk kristálycukorral. A megkelt tésztát kinyújtjuk, megkenjük az olvasztott vajjal és megszórjuk a kakaóporral vagy fahéjjal  elkevert kristálycukorral. Ha maradt kevés olvasztott vaj, azt rácsorgatjuk, majd nem túl szorosan feltekerjük, és a kuglóf formába tesszük. Konyharuhával letakarjuk és további 25-30 percig kelesztjük, majd 160 fokra előmelegített sütőben kb. 45-50 percig sütjük.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Lili kifli

Általában szombaton szoktam megsütni a hétvégi süteményt, de tegnap a lakás dekorálásával töltöttem a napot, így sütésre már nem jutott időm. Ám, úgy gondoltam, az ünnepvárás első vasárnapja  megkívánja, hogy valami finom desszert is kerüljön a vasárnapi asztalra. Sok időm nem volt, az ebédkészítés közepette, de a Lili kifli, pontosan megfelelt erre az alkalomra, mert gyorsan elkészült, nagyon finom. Igen mutatós kis süti, így akár a karácsonyi süti kavalkád egyik szereplője is lehet. A kiflik  a túrótól finom puhák, a rétegek közötti lekvártól pikánsak, a tetejét befedő porcukortól - amely úgy lepi be, mint a frissen esett hó - édes. 

A lakás ünneplőbe öltöztetése, a karácsonyi készülődés mellett nagyon fontos, hogy a lelkünket is felkészítsük az ünnepre. Kívánom, hogy erre is jusson időnk a konyhai sürgés-forgás közepette.

Hozzávalók:

20 dkg túró

20 dkg liszt

20 dkg vaj

csipet só

fél csomag sütőpor

4-5 evőkanál lekvár

porcukor

A lisztet összekeverjük a sütőporral, a csipet sóval, és elmorzsoljuk benne a vajat. Hozzáadjuk az áttört túrót, és rugalmas tésztát gyúrunk belőle. A kész tésztát 3 részre osztjuk. 

Az első tészta adagot késhát vastagságú kerek lappá nyújtjuk, megkenjük lekvárral és derelye, vagy pizzavágóval cikkekre vágjuk. (12-16 cikkre, attól függően mekkora kifliket  szeretnénk.) A szeleteket a szélesebb végüktől kezdve feltekerjük, és kifliket formázunk belőlük. A kis kifliket sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük, és 170 fokra előmelegített sütőben rózsaszínre sütjük. Még forrón porcukorba forgatjuk.

Jó étvágyat kívánok!

Kefires (aludttejes) krumplis pogácsa

Nem tudom, hogy nálatok, hogy van ez, de nálunk mindig van valami élelmiszer, ami adott időszakban nagy "sztár", aztán egy időre vége a tündöklésnek, és ott várakozik a hűtőszekrényben, hogy valaki újból felfedezze. Most két pohár kefir várakozott már vagy egy hete, hogy valaki megegye. Még 1 hét volt hátra a szavatosságából, de nem akartam, hogy a frizsider mélyére kerülve csúfos végük legyen, inkább előkerestem az aludttejes pogácsa receptet. Aludttej nem volt itthon, de tudtam, hogy  kefirrel bátran helyettesíthetem ugyan olyan finom lesz. Hogy valóban puha legyen kevés krumplit is tettem bele. A kelesztés és a hajtogatás miatt kicsit időigényes, de megéri a ráfordított időt.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

25 dkg főtt krumpli

1csapott evőkanál só

1 tojássárgája

1 teáskanál cukor

15 dkg zsír

1 pohár kefir

2,5 dkg élesztő

Tetejére:

1 tojás

A krumplit sós vízben megfőzzük, áttörjük és teljesen kihűtjük. A kefirt kicsit meglangyosítjuk, beletesszük a cukrot, elmorzsoljuk benne az élesztőt és felfuttatjuk. A lisztben elmorzsoljuk a zsírt, betesszük a tojássárgáját, a felfutott élesztőt és kidolgozzuk a tésztát. Letakarjuk és meleg helyen 45 percig kelesztjük. 

Ekkor ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát és rászórjuk a krumpli harmadát. 

Meghajtogatjuk - a felső harmadát középre hajtjuk, erre ráhajtjuk az alsó harmadot. A tésztasáv jobb oldalát középre fel, a bal oldalát középre alá hajtjuk. 15 perces időközönként még kétszer ugyan így járunk el. 

Az utolsó hajtogatás után kb. 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, késsel berácsozzuk, és kb. 5 cm-es pogácsákat szaggatunk belőle. A pogácsákat sütőpapírral bélelt vagy zsírral kikent tepsibe tesszük, mindegyik tetejét lekenjük tojással, és 190 fokra előmelegített sütőben megsütjük. 

Néhány pogácsa tetejét megszórtam sajttal, szezámmaggal, de anélkül is remek.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Kekszes almás kocka

 

Volt itthon néhány Golden alma, ami kissé kezdett ráncosodni. Ezeket semmi esetre nem szerettem volna kidobni, és mivel az unokáim imádják az almás sütiket egyértelmű volt, hogy még néhány szem almával kiegészítve, sütiben fogják végezni. Több süti kavargott a fejemben, amikor eszembe jutott a Kekszes almás kocka, amit már nagyon régen készítettem. Remek alkalom, hogy ismét megcsináljam, hiszen gyorsan elkészül, egyszerű, nem drága, ugyanakkor nagyon finom, rendkívül kiadós, és mutatós. Ebből az adagból nekem 24 háztartási keksz méretű szelet lett, amiben jó gazdagon volt a töltelék. Ha egy kicsivel nagyobb tepsiben készítitek, akár 28-30 szelet is ki jön belőle, igaz akkor a töltelék kicsit vékonyabb lesz. Azt hiszem, én maradok ennél a tepsi méretnél, mert finom a keksz is, de az almás töltelék ellenállhatatlanul finom.

Hozzávalók:

25 dkg (kb. 24 darab) háztartási keksz

1 kg alma

15 dkg kristálycukor

5+3 dl víz

1 csomag vaníliás cukor

3 csomag vaníliás pudingpor

Tetejére:

4 evőkanál holland kakaópor

4 evőkanál kristálycukor

4 evőkanál víz

5 dkg vaj

A keksz felével kibélelünk egy kisebb tepsit. Az almát meghámozzuk, és nagylyukú reszelőn lereszeljük. Egy lábosba tesszük a lereszelt almát, hozzákeverjük a kristálycukrot, az 5 dl vizet, és 10 percig főzzük. A pudingport elkeverjük 5 dl vízzel, és a keveréket a főtt almapéphez adjuk, összeforraljuk és kb. 2 percig főzzük, majd még forrón a kekszre öntjük. A maradék kekszekkel befedjük az almás tölteléket. 

A kakaóport összekeverjük a kristálycukorral, a vízzel és összefőzzük. Végül hozzáadjuk a vajat, egyet forralunk rajta, és a kekszek tetejére kenjük. Néhány órán keresztül pihentetjük, hogy teljesen meghűljön a töltelék, és megpuhuljon a keksz. A kekszek mentén szeleteljük fel a süteményt.

Jó étvágyat kívánok!

Tüzes csirkemell

Hogy miért tüzes?..... azért, mert az eredeti recept sok erős paprikával készül. Én már szelídítettem rajta, és sokkal kevesebb erős paprikával készítem, így már nem olyan "tüzes", inkább csak csípős. Amióta unokáim vannak tovább szelídítettem az ételt, és kicsit átvariálva főzöm, hiszen az erős, de még csak csípős ételeket sem szeretik a kicsik - kivétel Zalán, aki a közel 6 éve ellenére szereti a csípős ételeket, és erre végtelenül büszke is. Ettől függetlenül néha megfőzöm az eredeti recept alapján is, mert a felnőttek nagyon kedvelik. Amikor az "édes", gyerekbarát variációt készítem, akkor az erős paprikát kihagyom belőle. Ám, chili paprikával bárki tüzessé teheti a saját adagját. Így kicsiknek és nagyoknak egyaránt a kedvében járhatok.

Hozzávalók:

1 csirkemell filé

só

bors

1 nagy kaliforniai paprika

ízlés szerint hegyes erős zöldpaprika, vagy chili paprika

1 doboz hámozott paradicsom konzerv

15 dkg füstölt kolbász

2-3 étolaj 

A csirkemellet kisujjnyi vastag csíkokra vágjuk. Egy serpenyőben zsiradékot hevítünk. Beletesszük a húst, meghintjük sóval, borssal és kissé lepirítjuk.  Ekkor kevés vizet - esetleg húslevest - öntünk rá és újból zsírjára sütjük. Ezt a szakaszos pirítást még egyszer megismételjük. (Így jó puha lesz a hús, de nem szárad ki.) Rátesszük a kockára vágott kaliforniai paprikát, a karikára vágott zöld, hegyes erős paprikát. Kissé összepirítjuk, és hozzákeverjük a darabolt paradicsomot, és forralunk rajta egyet, majd hozzáöntjük a   a hámozott paradicsom levét is. Ez után kerül bele a karikára vágott kolbász, amellyel még egyet forralunk rajta. Ha szükséges ízesítjük sóval, borssal. A fűszerezéssel óvatosan bánjunk, mert a legvégén belekerülő kolbásztól már eleve sós, fűszeres lesz az ételünk.

Rizzsel vagy sült krumplival kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok!

Parasztkifli

Régebben nem szerettem kelt tésztát készíteni, mert tartottam tőle. Féltem, hogy nem fut fel az élesztő, nem kel meg, esetleg túl sokáig kelesztem a tésztát, vagy nem sül át teljesen, és "szappanos" lesz a belseje...., egy szóval, minden kifogásom volt vele kapcsolatban. Hogy miért volt ez a félelmem, meg nem tudnám mondani, csak úgy volt, és kész. A süteményeket, tortákat viszont én sütöttem, de a kelt tészták anyukám fennhatósága alá tartoztak.  Egy húsvét alkalmával a szüleim nem otthon töltötték az ünnepet, a kalács azonban "követelmény" az ünnepi asztalon. Dönteni kellett vagy veszek vagy sütök. Hála az Istennek a sütés mellett döntöttem, és innentől kezdve elmúltak az élesztővel kapcsolatos kételyeim, mert siker övezte a sütésemet. Jól sikerült a kalács, és végre rájöttem, hogy a kelt tészta nem ördöngösség. Azóta lelkesen készítem a kelt tésztákat, kalácsokat, pogácsákat, sőt mondhatom, ezeket sütöm a legszívesebben. Különös szeretettel nyúlok az élesztővel készülő tésztához, mert  érzem, egy élő dologgal dolgozom. Szeretem ahogy növekszik, formálódik. És amit a legjobban szeretek, azt látni, hogy örömet szerzek vele annak, aki eszik belőle.

Hozzávalók:

Tésztához:

1 kg liszt

5 dkg élesztő

5 dl tej

15 dkg kristálycukor

2 tojássárgája

12 dkg zsír

csipet só

fél üveg kemény szilvalekvár

Tetejére:

2 tojásfehérje

3 marék darabolt dió

3 evőkanál kristálycukor

A langyos tejben feloldunk 1 evőkanál cukrot és elmorzsoljuk benne az élesztőt, majd felfuttatjuk. A lisztet átszitáljuk, hozzáadjuk a maradék cukrot, a csipet sót, a tojássárgáját, a zsírt, és a felfuttatott élesztőt. A hozzávalókból szép sima tésztát gyúrunk, letakarjuk és meleg helyen 1 órán keresztül kelesztjük.  

Ezután a tésztát 5 részre osztjuk, és cipókat formázunk belőlük. A cipókat egyenként kb. 30-35 cm átmérőjű körré nyújtjuk, és 8 cikkre vágjuk. A cikkek szélesebb részére teszünk 1-1 halom lekvárt, innen haladva feltekerjük és kifliket formázunk. A kiflik tetejét megkenjük a kissé felvert tojásfehérjével, és belemártjuk a cukrozott dióba. Kizsírozott, vagy sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük a kifliket és 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt szép pirosra sütjük.

Jó étvágyat kívánok!

Kétszer sült mákos palacsinta

A családom nagy palacsinta rajongó. Szeretik a palacsintát hidegen, melegen, édesen, sósan, rakottan, tekerve, hajtva, töltve vagy üresen.... Mondhatnám olyanok, mint Pom-Pom meséiben Gombóc Artúr a csokik vonatkozásában. Most  valami különlegességgel akartam kedveskedni nekik.  Már többször készítettem Örmény palacsintát, és ez ihlette a mákos palacsinta eme változatát. Büszke voltam magamra, mert igazán finom lett a Kétszer sült mákos palacsintám. 

Jogos a kérdés, hogy miért kétszer sült palacsinta. Azért, mert először akkor sült, amikor megsütöttem a palacsintát, aztán másodszor, amikor a kész palacsintát ízesítve, feltekerve, szósszal leöntve sütöttem meg.  Remélem, sokan kedvet kaptok hozzá és elkészítitek.

Hozzávalók: 

16-17 db kész palacsinta

fél üveg baracklekvár

15 dkg darált, cukrozott mák

4 dl tejföl  

3-4 evőkanál porcukor

3 tojás

fél citrom reszelt héja

2 dkg vaj

A kész palacsintákat egyenként megkenjük lekvárral és megszórjuk mákkal, majd feltekerjük. A palacsintákat három részre vágjuk és egymás mellé állítva beletesszük a vajjal vékonyan kikent edénybe. A palacsintára öntjük a mártást, amelyhez a tejfölt simára keverjük, beletesszük a cukrot és a tojássárgáját, majd 180 fokos sütőben addig sütjük, amíg a teteje kicsit megpirul.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Nudli

Emlékszem az első alkalomra, amikor prézlis nudlit készítettem. Az valódi katasztrófa volt. A lányommal  voltam várandós, és a főzési tudományom elég kezdetleges volt. Akkoriban az internetről még nem hallottunk, csak a szakácskönyvekből, vagy remekül főző anyukától, nagymamától, ismerőstől tudtuk magunkba szívni a főzés tudományát. Nekem volt egy kockás füzetem, Anyukám elmondta az adott étel elkészítési módját, és én abba írtam fel. A nudli készítést is lejegyzeteltem, de főzés során azt nem vettem figyelembe, hogy a krumplit ki kell hűteni, mielőtt hozzáteszem a lisztet. Ennek eredményeként kaptam egy ragacsos masszát, amit úgy akartam orvosolni, hogy újabb adag lisztet tettem bele. De ez nem javított a helyzeten, inkább rontott. A telefonos segítség kizárt volt, mert akkoriban, vidéken a telefon - a vezetékes is, nemhogy a mobil - még ritkaság számba ment. A szomszéd nénihez siettem segítségért, de addigra már menthetetlen volt a tészta. Így az előre megpirított morzsából prézlis meggyes tészta készült, a tészta pedig a kukában landolt.  Megfizettem a tanulópénzt, így legközelebb már arra is figyeltem, hogy hideg legyen a krumpli, és így már a tészta is sikerült. 

Hozzávalók:

1,2 kg krumpli

kb. 40 dkg liszt

1 tojás

1 evőkanál só a főzéshez

Tálaláshoz:

darált mák, darált dió vagy pirított zsemlemorzsa

porcukor

A krumplit kockára vágjuk, és 1 evőkanálnyi sóval puhára főzzük, majd kihűtjük. Hozzákeverjük a lisztet (a megadott mennyiség csak irányadó, mert nagymértékben függ a krumplitól, hogy mennyi lisztet vesz fel!), a tojást és összegyúrjuk. 

A tésztából hüvelykujj vastagságú rudakat készítünk. Egy kicsit meglapítjuk a rudakat, és vékony, 4-5 mm vastagságú nudlikat vágunk ki belőle. Lobogó forró vízbe kifőzzük a tésztát, leöblítjük, lecsöpögtetjük.

Én ilyenkor két részre szedem a tésztát, és az egyik felére kevés étolajat öntök, hogy ne ragadjon össze. Ehhez, a tálaláskor külön kis tálkában kínálom a mákot és a diót, hogy mindenki azt tegyen a "meztelen" nudlira amit kíván. A másik adag tésztát, amire nem öntöttem olajat, a megpirított prézlibe hempergetem.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Langalló (Töki pompos, Kenyérlángos...)

Anyukám mindig nagy szeretettel emlegeti azokat az időket, amikor a nagymamája kenyeret sütött. Olyankor a  szomszéd gyerekek is összegyűltek náluk, és várták, hogy a kenyér után kisüljön lángos, amit meghintettek vékonyra szeletelt hagymával, és bőven meglocsoltak kacsa zsírral, vagy megkenték tejföllel, arra került a hagyma, a kipirított szalonna, és annak a zsírja. Az udvaron egy nagy eperfa volt, és az alatt lakmározták a frissen kisült lángost. Anyukám szülői házának az udvarán lépő eperfára halványan még én is emlékszem, de ilyen csodás finomságot én már nem ettem ott. Sajnos én nem ismertem a dédnagymamámat, csak a szép történetekből, és néhány fényképről őrizem az emlékét. (Aztán az is lehet, hogy az eperfára sem emlékszem, csak a történetekből képzelem magam elé.) Visszatérve a lángosra, Anyukámnak ez a kenyértésztából, kemencében sült tészta  jut eszébe ha lángosról beszélünk, míg nekem a zsírban sült krumplis, vagy kefires, tejföllel és sajttal tálalt finomság.

Évekkel ezelőtt egy kiránduláson találkoztam a Langalló nevű étellel, és annyira ízlett, hogy felkutattam a receptjét és elkészítettem. Amikor Anyukámat is megkínáltam, akkor jött a felismerés, hogy ez olyan, mint az a lángos, amit az én dédnagymamám sütött, sok-sok évvel ezelőtt. Kiderült, hogy a langalló, a kenyérlángos, a lángos, és a töki pompos mind-mind ugyan az, csak más néven.  Sőt, még a név is hasonló, mert mind a láng szóból ered. Kivétel a pompos, mert ez a szó szláv nyelvterületről származik, szakított vagy vastag tésztát jelent. A töki jelző nagy valószínűséggel onnan ered, hogy Tök községből indult hódító útjára a mai formájában készített kenyérlángos. Ennyi elmélkedés után itt az ideje, hogy leírjam az általam készített langalló receptjét. 

Hozzávalók:

Tésztához:

25 dkg  finomliszt

25 dkg rétesliszt

2,5 dkg élesztő

25 dkg krumpli

2,5 dl langyos víz

1 teáskanál cukor

1 teáskanál só

2 evőkanál étolaj

Feltéthez:

3 dl tejföl

1 gerezd fokhagyma

csipet só

2 db lilahagyma

20 dkg reszelt sajt

20 dkg sonka, tarja, bacon, füstölt szalonna, kolbász 

(ízlés szerint)

A krumplit fél teáskanál sóval, és annyi vízzel, ami éppen csak ellepi, megfőzzük. A krumplit leszűrjük, és meghagyunk a főzővizet. A krumplit   összetörjük, és kihűtjük.

A vizet meglangyosítjuk, beleszórjuk a kristálycukrot és belemorzsoljuk az élesztőt, majd felfuttatjuk. A kétféle lisztet összekeverjük, beletesszük a sót, az összetört krumplit és a felfuttatott élesztőt. Ha nem elég lágy a tészta a krumpli főzővizével pótoljuk. Meleg helyen duplájára kelesztjük a tésztát. Amíg kel a tejfölbe beletesszük a zúzott fokhagymát és ízlés szerint sózzuk. A hagymát felkarikázzuk, a sonkát, szalonnát vékony csíkokra 

vágjuk, a kolbászt felkarikázzuk. A sajtot lereszeljük. Egy tepsit kizsírozunk, a tésztát beletesszük és olajba mártott kézzel ellapogatjuk. Villával megszurkáljuk és 200 fokra előmelegített sütőben kb. 5 percig elősütjük. Amint kivettük a sütőből megkenjük a tejföllel, tetszés szerint rászórjuk a sonkát, szalonnát, kolbászt és a hagymát, és további 15 percig sütjük. Ezután rátesszük a reszelt sajtot és azt rápirítjuk.

A feltéteket tetszés szerint variálhatjuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

• 1.