Gyerekkorom kedvenc sütije volt a "lyukas közepű kifli", becsületes nevén Diós vagy kókuszos kifli.
Az édes, porhanyós kiflikből képes voltam tetemes mennységet bekebelezni. Most is ugyanezt tenném, de már próbálok uralkodni a falánkságomon, ami ennél a sütinél elég nehéz. A recept egy szomszéd nénitől származik, aki, mester fokon készítette ezt a sütit. Én is többször megsütöttem, a családom nagy örömére. Az elkészítéséhez feltétlenül szükséges néhány kifli forma, amelyekben megformázzuk a sütiket, és néhány praktika, amelyeket a recept végén részletesen leírok.
Hozzávalók:
25 dkg porcukor
10 dkg liszt
15 dkg kókusz vagy dió
fél csomag sütőpor
12,5 dkg margarin
A liszthez hozzákeverjük a csipet sót, a porcukrot, és a kókuszreszeléket vagy darált diót, majd elmorzsoljuk benne a margarint. A tészta nem áll teljesen össze, inkább morzsalékos lesz. A morzsatésztát lazán belenyomkodjuk a kifliformákba és 170 fokra előmelegített sütőben, néhány perc alatt megsütjük. Világosra kell sütni. Ha kivettük a sütőből néhány percig a formákban hűtjük, csak azután szedjük ki.
Ha csinosítani szeretnénk, akkor csorgassunk rá olvasztott étcsokiból vékony csíkokat.
Néhány jó tanács, ami fontos a sikerhez:
- a receptben nem elírás a 25 dkg porcukor, és 10 dkg liszt,
- a tészta nem áll össze teljesen, de nem kell hozzá semmi "kötő anyag" (tojás, több margarin, tej, tejföl),
- a formákat nem kell zsiradékkal kikenni,
- a tésztát csak lazán kell belenyomkodni a formákba, nem kell tömöríteni,
- a kész sütiket néhány percig pihentetni kell, forrón nem jön ki a formákból.
Jó sütést, és jó étvágyat kívánok!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése