Túrós csusza

A sonka, tojás, sütemény dömping elteltével már nem kívántuk sem a húst, sem az édes sütit. Jöhettek a levesek, a főzelékek és a húsmentes ételek. Egy második böjt. Na jó, azért az nem, mert a túrós csusza például egyáltalán nem nevezhető annak .... főleg ahogy én készítem. 
Örök vita, hogy túrós csusza vagy túrós tészta. Van, aki szerint a kettő, egy és ugyan az, mások szerint a túrós csusza sós, a túrós tészta édes. Az én verzióm egészen más, a túrós tészta egyszerű kifőtt tészta, amire mindenki ízlése szerint teszi a túrót, a tejfölt, a cukrot vagy éppen a sót, sőt mi több a pirított szalonnát. A túrós csusza viszont egy olyan tészta, amelyet főzés után rétegezve megszórunk túróval, tejföllel, sült szalonnával, megsózzuk és egybe sütjük. Aki még szeretne több  túrót vagy tejfölt, fogyasztáskor nyugodtan megturbózhatja a saját tésztáját.
Amikor nagymamámnál a nyári konyhában még volt sparhelt, akkor annak a tetején sütöttük. Ma már a gáztűzhely, lángterelőjén  pirítom szép pirosra az alját és sütő grilljében a tetejét. Persze soha nem lesz olyan, mint a gyerekkori túrós csusza - mert azok az ízek soha nem hozhatók vissza - de azért így is finom. 

Hozzávalók:

40 dkg csuszatészta

40 dkg túró

1 nagy pohár tejföl  

10 dkg füstölt szalonna
só

A szalonnát apró kockára vágjuk és serpenyőben megpirítjuk. A ropogós szalonna kockákat kiszedjük a zsírból. A tésztát darabokra tördeljük és enyhén sós, lobogóan forró vízben kifőzzük. A leöblített, lecsepegtetett tésztát a szalonna zsírjába forgatjuk. 

Egy tűzállóedényt vékonyan kikenünk zsírral és beleöntjük a tészta egyharmadát, megszórjuk a túró felével, és kis halmokba közé kanalazzuk a tejföl harmadát, majd megszórjuk szalonna felével és kevés sóval. Még egy réteget ugyan így készítünk el.  A tűzhely gázrózsájára tett lángterelő lapon, lassú lángon összepirítjuk a tésztát. Ilyenkor isteni pirosra pirul a tészta alja. Amikor már kellően piros az alja, sütő grill fokozatán rápirítunk a tetejére.
Természetesen sütőben is meg lehet sütni, és úgy is nagyon finom lesz.
Egy tartalmas leves után önálló fogásként is tálalhatjuk, de szaftos, magyaros ételek köreteként is kiváló.

Jó étvágyat kívánok ehhez a finom ételhez!

Anna szelet

Igaz, hogy elmúltak a húsvéti ünnepek, de lesz még karácsony, születésnap, névnap, házassági évforduló, és főleg lesz jövőre is húsvét. Úgyhogy, most egy húsvétra készített, de a blogról lemaradt recept következik. Mint tudjátok elég népes a családunk, nagy a jövés-menés, a készülődés az ünnepre. Ilyenkor mindenre van időm, csak blog írásra nem. Tudom, akik ezt nagyon komolyan csinálják, azok már hetekkel korábban elkezdik feltenni a húsvéti recepteket, és a korábbi bejegyzéseket ismét megosztják. Én is komolyan csinálom, de az élet nálam mindig átírja a tervezett forgatókönyvet, és egyre jobban rájövök, hogy erőn felül   nem szabad semmit sem csinálni. Főleg olyan dolgot, amit az ember kedvtelésből csinál, mert amint ez kényszerré válik, oda az egész.  Inkább lassítok egy kicsit,  első vagyok én és a  család, az hogy együtt legyünk, hogy örüljünk az együtt töltött időnek, finomakat együnk. (Ez az első legyek én, lehet, hogy kicsit erősen hangzik, de, aki ismer tudja, hogy mi áll ennek a hátterében.) Tehát, azt gondoltam, akik szeretik az oldalamat, szívesen olvassák a receptjeimet, azok húsvét után is örülni fognak egy-egy finom étel vagy süti receptnek. Higgyétek el, hatalmas szeretettel írom nektek ezeket a recepteket, és ti is nagy örömöt szereztek, amikor egy-egy kedves hozzászólást fűztök az irományomhoz. Szóval, következzen egy olyan sütemény, amely világbajnok - legalábbis az én ízlésem szerint - a krémesek között. Sok mindent nem is mondanék róla, talán az mindent elmond, hogy ellenállhatatlanul finom. Próbáljátok ki és szerintem nektek is ez lesz a véleményetek.

Hozzávalók:

Tésztához:

9 dkg kristálycukor

2,25 dl erős kávé

45 dkg liszt

1 csomag szalalkáli

2 tojás

9 dkg zsír

csipetnyi só

Krémhez:

25 dkg porcukor

30 dkg vaj

5 tojássárgája

4 csapott evőkanál liszt

5 dl tej

A kristálycukorból karamellt készítünk, felöntjük a kávéval, és lassú lángon addig főzzük, amíg a karamell fel nem olvad, majd teljesen kihűtjük.

A lisztbe belekeverjük a szalalkálit, a csipetnyi sót, elmorzsoljuk benne a zsírt, majd beletesszük a tojásokat és a kihűlt karamellás-kávét. Az egészet összegyúrjuk, és kb. 25x38 cm-es  tepsi hátán 3 lapot készítünk belőle. 170 fokos sütőben néhány perc alatt megsütjük a lapokat.

Amíg hűlnek a lapok, elkészítjük a krémet.

A tojások sárgáját habosra keverjük a 10 dkg porcukorral, hozzáadjuk a lisztet. Ezzel is csomómentesre keverjük, majd beleöntjük a tej felét. A többi tejet felforraljuk, hozzáöntjük a tojásos masszát, és folyamatosan kevergetve sűrű krémet főzünk belőle. A maradék 15 dkg porcukrot habosra keverjük a vajjal, majd kis adagokban hozzáadjuk a kihűlt tojásos krémet.

Megtöltjük a lapokat a krémmel. A sütemény tetejét bevonhatjuk csoki mázzal, vagy egyszerűen megszórhatjuk porcukorral is. Az eredeti receptben gőz fölött habosra vert tojásfehérje habbal készítették, nekem ez már kicsit édes, ezért kevés csokival rácsformát csorgattam a tetejére. 

Jó sütést és jó étvágyat kívánok hozzá!

Brokkolival töltött csirke-alagút

Néhány napja Nikitől (lányomtól) kaptam egy Messenger üzenetet, amelyben ennyi állt: "ezt meg kell csinálnunk". Az üzenet mellé  csatolva volt egy videó. Megnéztem és láttam, igen ezt tényleg meg kell csinálom. Annyira jól nézett ki, és az elkészítése sem tűnt bonyolultnak. Aztán a végeredményben tényleg nem csalódtam. Az elkészült étel látványa egyszerűen csodaszép. De mint tudjuk, nem minden a látvány, az íz a lényeg. Amivel én nem teljesen értek egyet, mert igen is kell, hogy egy étel, vagy sütemény szép is legyen. Akik értenek a gasztronómiához, azt mondják először a szemünkkel eszünk. És tényleg.... Visszatérve az én csodás brokkolis csirke-alagutamhoz - jobb név nem jutott eszembe - elmondhatom, hogy az íze vetekedett a látványával. Sütés közben nem száradt ki fűszeres hús és a töltelék is finom szaftos maradt. A brokkoli üdesége remek harmóniát alkot a sajtokkal és fűszeres bundával. 

Kicsi unokáim nagyon szeretik a zöldségeket, talán egyetlen kivétel a párolt brokkoli, de ebben a formában ők is szívesen megették. Egy biztos a felnőttek körében osztatlan sikert aratott. Még a rántott hús és  pörkölt bűvöletében élő férjem is jóízűen ette, és nekem ez az igazi siker. 

Hozzávalók:

1 csirkemell filé

10-12 vékony szelet gépsonka

Töltelékhez:

15 dkg gépsonka kockára vágva

15 dkg reszelt sajt 

15 dkg krémsajt

25-30 dkg brokkoli

negyed mokkáskanál fokhagymapor

Páchoz:

1 mokkáskanál oregánó

1 mokkáskanál paprika

fél mokkáskanál fehérbors

fél mokkáskanál fokhagymapor  

1 mokkáskanál só

A filét szeletekre vágjuk és megklopfoljuk. Összekeverjük az oregánót, a paprikát, a borsot a fokhagymaport és a sót. Ezzel a keverékkel alaposan bekenjük a húst és félretesszük, amíg elkészítjük a tölteléket.

A brokkolit késsel apró darabokra vágjuk, hozzáadjuk a kockára vágott sonkát, a reszelt sajtot, a krémsajtot, és kevés fokhagymaporral ízesítjük.

Egy püspökkenyérformába sütőpapírt teszünk és kibéleljük a hússzeletekkel, majd a sonka szeletekkel. Beleöntjük a brokkolis tölteléket és befedjük a maradék  sonkával és hússal.

170 fokos sütőben 25-30 perc alatt szép pirosra sütjük, ekkor egy másik tepsibe kiborítjuk és erre a felére is rápirítunk egy kicsit.

15-20 perc hűtés után tökéletesen szeletelhető.

A töltelékbe én nem tettem sót, mert a sonkától és a sajtoktól kellően sósnak találtam. 

Fokhagymapor helyett nyugodtan lehet zúzott fokhagymát is használni. Én Trappista sajttal és ömlesztett tejszínes sajttal készítettem a tölteléket, de ez is variálható  ízlés szerint.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Jégszelet

A régi receptes könyvben sokáig szemeztem ezzel a süti recepttel, mert elképzelni sem tudtam, miért Jégszelet a neve. Semmi jeges nincs benne. Ok, citromos és az hűsítő, de ezen kívül semmi nem utal a hidegre. Neki veselkedtem az elkészítésnek - ami egyébként nem nagy kihívás, mert egy végtelenül egyszerű kevert sütemény -  amikor készen lett, megoldódott a rejtély. Rájöttem, hogy azért Jégszelet a süti neve, mert amikor felvágtam a tetején lévő citromos cukormáz a vágás mentén úgy nézett ki, mint amikor a vékony jég megreped.

Hozzávalók:

Tésztához:

20 dkg lágy margarin

25 dkg cukor

5 tojás

2 pohár joghurt

40 dkg liszt 

1 csomag sütőpor

fél citrom leve és héja

csipet só

Cukormázhoz:

15-20 dkg porcukor

fél citrom leve

A margarint habosra keverjük a cukorral, egyenként hozzáadjuk az egész tojásokat, majd a joghurtot és a citrom levét. A lisztet összekeverjük a reszelt citrom héjával, a sütőporral, a csipetnyi sóval és a folyékony masszához keverjük. 

Egy közepes tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát. 170 fokra előmelegített sütőben megsütjük. 

Rácsra borítva teljesen kihűtjük, és a tetejét bevonjuk cukormázzal, amelyhez a porcukrot alaposan kikeverjük a citromlével. Amikor teljesen felolvadt a cukor, a kihűlt tészta tetejére öntjük. 3-2 óra alatt megszikkad a máz, ekkor hosszúkás szeletekre vágjuk a süteményt.

A mázhoz szükséges cukor mennyisége attól függ, mennyi leve van a citromnak. Ne legyen nagyon híg, csak olyan mint egy híg krém.

Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!

Barackos csirkemell

Nem hinném, hogy olvasási zavarom lenne ........ habár néha olyan dolgokat olvasok, hogy az eredeti szöveg köszönő viszonyba sincs az olvasott dologgal. Tudom, ez nem nagy dicsőség, inkább figyelmetlenség. Így lett a Dinószakik meséből Disznókakik, amin nagy hirtelen mélységesen felháborodtam, mert őszintén, hogy lehet ilyen címmel mesét adni egy mesecsatornán. Aztán a következő pillanatban láttam, hogy jó nagy félre olvasásról van szó. De legalább jót nevettem. A barackos csirkemellel is hasonlóan jártam. Egy rendezvényre készültünk, ahová néhány nappal korábban, előre el kellett adni a választott ételt. Az étlapon ott szerepelt a Csordás pecsenye. Csirkemell, barack, sonka, sajt.... csupa olyan dolog, amit szeretek, és ráadásul a családunk nevét viseli. Eldöntöttem, én biztos ezt fogom kérni. Beszélgettünk, hogy ki, mit fog kérni, de Csordás pecsenyét senki nem kért, ellenben Csárdás pecsenyét többen is. Na, ekkor már kezdtem sejteni, hogy itt súlyos félreolvasásról van szó. Úgyhogy én is átszegődtem a Csárdás pecsenyések táborába. Ahogy gondoltam, tényleg finom volt az étel. Azóta itthon többször is készítem, igaz egyszerűen Barackos csirkemellnek hívjuk.

Hozzávalók:

1 csirkemell filé

15 dkg reszelt füstölt sajt

10 dkg gépsonka

1 üveg felezett barackbefőtt

só 

fehérbors

étolaj

A csirkemellből szeleteket vágunk, enyhén klopfoljuk, ízlés szerint megsózzuk és borsozzuk. Legalább fél órán keresztül hűtőszekrényben pihentetjük, hogy a fűszerek átjárják a húst. 

Serpenyőben kevés olajat hevítünk és a húsok mind két oldalát hirtelen megsütjük. Sütő edénybe tesszük, az elősütött szeleteket, mindegyikre teszünk 1-1 szelet sonkát és fél-fél barackot. A tetejét bőven megszórjuk reszelt sajttal. Csak annyi időre tesszük az előmelegített sütőbe, amíg a sajt egy kicsit megpirul.

Ajánlom azoknak, akik szeretik az édes és sós ízek keveredését, a hús és a gyümölcs kiváló összhatását.

Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!

Túrós rácsos

Amikor fiatal lány, majd asszony lettem, soha nem készítettem kelt tésztát. Persze nem is volt szükségem rá, hiszen drága nagymamám finomabbnál finomabb süteményekkel, kalácsokkal látott el minket. A drágám, ici-pici asszony volt, de a konyhában ő volt az óriás. Sajnos már régen elment közülünk, de a sütés-főzés szeretetét itt hagyta nekem. A kelt tésztákon kívül, a sütési tudományomat ő alapozta meg. A sütővel remekül bántam, de a főzőlappal alig volt ismeretségem. Mama után anyukám pallérozta tudásomat a konyhában, ő már főzni is tanított, és tőle megtanultam a kelt tészta sütés összes fortélyát is. Hálás vagyok a Jó istennek, hogy ilyen tanítóm volt Mama személyében, és Anyu révén, aki még ma is csodásan főz, és akihez még mindig bátran fordulhatok, ha kételyem támad. Mert hiába az internet, azok a tanácsok, amiket Anyu ad, azok felülmúlhatatlanok. Azt hiszem azért Ők is büszkék rám - Anyu itt, Mama meg ott fent, ahonnan vigyáz rám - , mert ahhoz képest, hogy 20 éves koromban a tejbegríz megfőzése is kihívást jelentett, ma már elég jól eligazodok a konyhában. Jól elkalandoztam a kelt tészta sütés kapcsán, de ezek az érzések, emlékek nagyon fontosak számomra. 

Szóval, a lényeg, hogy a Gasztroangyal egyik adásában láttam amint túrós rácsost sütöttek. A rácsok közé birsalma lekvárt kentek, és látszott az egész sütin, hogy mesésen finom lehet. Aki nézi a műsort, tudja, hogy ahogy Marcsi kóstol és áradozik az ételről, az ember a képernyőn keresztül is érzi az ízét... A sütemény látványa azonnal magával ragadott, csodaszép volt. A Rákóczi túrós is hasonlóan néz ki, annyi különbséggel, hogy ott nem tészta rácsok, hanem habrácsok díszítik a sütemény tetejét. A legfőbb különbség viszont az, hogy ez a sütemény kelt tésztából készül. Hihetetlenül finom. A tv műsorban birsalma lekvárral készítették, szerencsére nekem is volt még egy üveg a két évvel ezelőtt főzött birsalma lekvárból. Nem hittem volna, hogy ennyire harmonizál a túró és a birsalma íze. Gondolom, hogy más lekvárral is ugyan ilyen finom, erről hamarosan meg is fogok győződni, mert ismétlés fog következni. 

Amellett, hogy csodásan puha, és ízletes, ráadásul még mutatós is. Méltó befejezése lehet egy hétvégi ebédnek, de egy kiadós leves után, mint második fogás is helyt áll.

Hozzávalók:

Tésztához:

2 dkg élesztő

2-3 dl tej

25 dkg vaj

3 evőkanál cukor

1 tojássárgája

50 dkg liszt

csipetnyi só

Töltelékhez:

4-5 evőkanál lekvár

50 dkg túró

2 tojás

fél citrom reszelt héja

ízlés szerint porcukor

A rácsok lekenéséhez:

1 tojásfehérje

1 dl langyos tejben, elkeverünk egy teáskanál cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. A lisztet elkeverjük a maradék cukorral, a csipetnyi sóval és összemorzsoljuk a vajjal. Hozzátesszük a tojássárgáját és beleöntjük a felfuttatott élesztőt. Elkezdjük dagasztani a tésztát, és folyamatosan adagoljuk hozzá a maradék tejet. 

A kész tésztát 20 percig pihentetjük, majd 2 részre osztjuk. Egy közepes (22x33 cm-es) tepsit kikenünk zsírral. A tészta egyik részét tepsi nagyságúra nyújtjuk. Megkenjük lekvárral, és ráöntjük a túró tölteléket. Ehhez a túrót áttörjük, beletesszük a tojások sárgáját, a citromhéjat, a cukrot, majd legvégül a tojások kemény habbá vert fehérjét.

A maradék tésztából ceruza vastagságú rácsokat sodrunk, és berácsozzuk vele a töltelék tetejét.

A tésztából kimaradt tojásfehérjét enyhén felverjük, és ezzel kenjük le a rácsok tetejét.

180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt készre sütjük.

Amikor készen van, a rácsok közé kiskanál segítségével lekvárt csorgatunk.

Ha kihűlt a sütemény, négyzet alakúra vágjuk.

Nagyon jó étvágyat kívánok!