Olyan szépen süt a nap, hogy ha nem tudnám, hogy szeptember vége van, innen a szobából akár azt is hihetném, hogy nyár van. Az már más dolog, hogy amikor kimegyek a szabadba, rám kívánkozik egy jó meleg pulcsi vagy kiskabát.
De ez a ragyogó nap visszaidézi a nyarat, ezért el is döntöttem, hogy valami "nyárias" ételt fogok főzni. Igen, a gyümölcsleves pont megfelelő lesz, persze nem jégbe hűtve, csak úgy szobahőmérsékleten. És, hogy mégis hű legyek az évszakhoz, csupa olyan gyümölcsből készítem, ami már a kora őszt idézi. A hagyományos fahéj, szegfűszeg, citromhéj fűszerezésen annyit változtattam, hogy a citromhéj helyett 2-3 ágacska friss citromfüvet főztem bele. A benne lévő szőlő és szilva úgyis elég édes, ezért csak a legvégén édesítettem 1-2 kanál mézzel. Fergetegesen finom lett. A citromfű és a méz csodát műveltek vele.
Egy jókora tányérnyi langyos gyümölcslevessel ki ültem a kertbe és egy kicsit élveztem a csodás őszi napsütést.
Hozzávalók:
4 alma
2 körte
8-10 szem szilva
1-1kis fürt fekete és fehér szőlő
fél citrom leve
1 rúd fahéj
8-10 szegfűszeg
2 kicsi ág citromfű
1-2 evőkanál méz
1 evőkanál liszt
2 evőkanál tejföl
1 dl tejszín
A meghámozott almát és körtét kockákra vágjuk, és feltesszük főni. Hozzáadjuk a citromlevét, a szegfűszeget, a citromfüvet és a fahéjat. Amíg felforr, kimagozzuk és negyedekre vágjuk a szilvát, és leszemezzük a szőlőt.
Amikor félpuha az alma és a körte behabarjuk. A habaráshoz a lisztet csomómentesre keverjük a tejszínnel és a tejföllel. Kevés levest merünk hozzá és azzal is simára keverjük, majd az egészet beleöntjük a levesbe. Ekkor beletesszük a szilvát és a szőlőt, és egyet forralunk rajta. Ha felforrott elzárjuk alatta a tüzet és ízesítjük 1-2 kanál mézzel.
Alaposan kihűtjük és hidegen tálaljuk.
A szegfűszeget célszerű teatojásba főzni, hogy ne kelljen a levesből egyenként kihalászni.
Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!