Túrófánk

Időszerűnek láttam, ha a gulyásleves mellé túrófánkot készítek, hiszen mikor készítsen az ember lánya ilyesmit, ha nem farsang idején. Az igazat megvallva máskor is szívesen készítem, mert csak össze kell keverni a hozzávalókat, és pihentetés nélkül, azonnal lehet sütni. A tésztája laza, légiesen könnyű. Egyetlen  problémám van vele, hogy kicsit jobban magába szívja az olajat mint a szalagos fánk, amit sütni szoktam. Azért nem úgy képzeljétek, hogy tocsog az olajban .... Ezt a kis hibáját leszámítva tökéletes sütemény, vagy második fogás egy tartalmas leves után.

Sütéskor ügyeljetek arra, hogy bő olajban süssétek, amely ne legyen túl "hideg", mert akkor tényleg tocsogni fog az olajtól, de ne is legyen túlhevítve, mert akkor a külseje megég, de a belső része nyers marad. 

Hozzávalók:

25 dkg túró

20 dkg liszt

2 tojás

1 kis doboz natúr joghurt

1/2 kis doboz tejföl

3 evőkanál kristálycukor

1 citrom reszelt héja

2 evőkanál rum

csipet só

1 mokkáskanál sütőpor

1 mokkáskanál szódabikarbóna

A sütéshez: étolaj

A túrót villával törjük össze, tegyük hozzá a tojások sárgáját, a cukrot, a joghurtot, a rumot, és a tejfölt.

A lisztet keverjük össze a sóval, a sütőporral, a citromhéjjal és a szódabikarbónával, majd az egészet öntsük hozzá a túrós masszához, és keverjük össze. A tojások fehérjéből verjünk kemény habot, és laza mozdulatokkal forgassuk a tésztához.

A forró olajba, teáskanál segítségével kis gombócokat teszünk, és aranybarnára sütjük. Sütés közben szépen megdagadnak, ezért nem szabad egyszerre sokat az olajba tenni. 

Ha jó a sütési hőmérséklet, és megfelelő az olaj mennyisége a kis fánkocskák maguktól megfordulnak, ha megsült az egyik oldaluk. Ez nem mindig sikerül, ilyenkor kell résen lenni, és megforgatni őket.

A megsült fánkokat rácsra vagy papírtörlőre szedjük. 

Porcukorral, lekvárral, vagy vaníliasodóval kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

"Mackóbundás"-hús (Mátrai borzas)

Sok - sok évvel ezelőtt, egy Magyar Konyha újságban találtam ezt a receptet. Vagyis nem ezt, hanem valami nagyon hasonlót, a neve Bundás hús  volt.

A gyerekeim azonnal ráragasztották a Mackóbundás hús elnevezést, mert a bundája szinte ugyanolyan, mint a krumpli tócsnié, amit felénk Mackónak neveznek. Egy kedves, idős néni szerint, a mackó elnevezés onnan ered, hogy régen falu egyik részén tótok éltek, akik macoknak hívták ezt az ételt. Idővel, ahogy a két falurész egyesült, házasságok révén keveredett, magyarosították az étel nevét is, és így lett mackó. 

A valódi meglepetés azonban akkor ért, amikor egy étteremben  Mátrai borzast rendeltem. Kicsit gyanús volt, az étlapon található rövid étel leírás alapján, de bizonyosságot csak akkor szereztem, amikor a pincér kihozta a Mackóbundás húst, mint Mártai borzas. Ezen jót nevetgéltünk. De mint már olyan sokszor elmondtam - leírtam - nem az a lényeg, hogy minek nevezik, hanem, hogy mennyire ízletes. És ez valóban az. Kívül ropogó, belül puha krumpli kéreg, amely körül öleli az omlós húst. A tetején pedig, tejföl - amely lehet enyhén fokhagymás - és jó sok reszelt sajt. 

Sok helyen hasábburgonyával tálalják, ezen jókat szoktam vidulni - krumplit - krumplival. (Félre ne értsetek, nagyon szeretem a krumplit, csak szerintem elég hozzá egy jó savanyúság vagy saláta. Én általában friss, zöldsalátával kínálom, nyáron pedig az általam annyira imádott kovászos uborkával, mert szerintem azzal a legfinomabb. De ma szakítottam a hagyománnyal, és zöldsaláta helyett, francia salátával készítettem hozzá. Így azonban, már feleslegesnek tartottam a tejfölös, sajtos feltétet.

Azt gondolom, próbáljátok ki mindegyik körettel és majd mindenki eldönti, hogy neki melyikkel ízlik a legjobban.

Hozzávalók:

8 szelet karaj (vagy csirkemell szelet)

6 nagyobb krumpli

6 + 4 evőkanál liszt

2 tojás

só

bors 

2 gerezd fokhagyma

A sütéshez: étolaj

A krumplit közepes lyukú reszelőn lereszeljük és kb. 10 percig félre tesszük. Ez idő alatt, a húst enyhén megklopfoljuk, majd besózzuk, és ezt is félretesszük. Visszatérünk a krumplihoz, amelyből kinyomkodjuk a pihentetés alatt vert vizet. Hozzáütjük a tojást, belekeverjük a 6 evőkanál lisztet, ízesítjük sóval, borssal és a zúzott fokhagymával.

A húst beleforgatjuk a maradék lisztbe, majd a krumplis bundába, és bő olajban aranybarnára sütjük.

Bundázást úgy a legkönnyebb megcsinálni, ha a húst beletesszük a krumplis masszába, majd a tenyerünkbe fordítjuk és a tetejére is kanalazunk a bundából, hogy mindenhol befedje. Igaz tiszta maszlag lesz a kezünk, de nekem így vált be a legjobban.

(Ezek a képek korábbi főzés során készültek)

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Fánk 2.

Most nem nagyon tudok semmi sztorit írni a fánkhoz. Sütöttem, mert szeretjük, és mert itt a farsang.  

De azért annyit elmondok róla, hogy hihetetlenül puha, és könnyű a tésztája. Anyukám szerint - aki a családban a fánkok nagymestere és szakértője - ez a változat talán egy kicsivel finomabb, mint a másik Fánk receptem. De szerintem Anyu is úgy van ezzel, mint sokan, mindig az a legfinomabb, amit éppen kóstolunk. 

Hogy növeljem a farsangi hangulatot, szeretettel küldöm Nektek az alábbi kedves, Gazdag Erzsi verset.

Konyhai bál
Itt a farsang, áll a bál, keringőzik a kanál.
Csárdást jár a habverő, bokázik a máktörő.
Dirreg-Durrog a mozsár, táncosra vár a kosár.
A kávészem int neki, míg az őrlő pergeti.
Heje-huja, vigalom! 
Habos fánk a jutalom, mákos patkó, babkávé;
értünk van a parádé.

Hozzávalók:

50 dkg liszt

5 dkg porcukor

csipet só

2,5 dkg élesztő

7 dkg olvasztott vaj

3 dl tej

2 tojás

fél dl rum

1 citrom reszelt héja

A sütéshez olaj
A tálaláshoz porcukor és baracklekvár

2 dl langyos tejben elkeverünk 1 evőkanál cukrot és felfuttatjuk benne az élesztőt. 

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgáját összekeverjük a maradék tejjel.

A liszthez hozzáadjuk a csipet sót, a maradék porcukrot, és a citromhéjat, majd a felfuttatott élesztőt, a rumot, és elkezdjük dagasztani. Az olvasztott vajat, folyamatosan dagasztjuk bele a tésztába. A tojások fehérjéből kemény habot verünk és legvégül azt is beledolgozzuk a tésztába.

Langyos helyen 45 percig kelesztjük. Ekkor másfél ujjnyi vastagra nyújtjuk a tésztát és kiszaggatjuk a fánkokat. Lisztezett, vagy sütőpapírral bélelt tálcára tesszük, és újabb 15-20 percig pihentetjük a tésztát, majd bő, forró olajban megsütjük. Pici lyukat nyomunk minden fánk közepébe, és a sütést azzal az oldalával kezdjük, amelyik a pihentetés során felül volt. A sütő edényt letakarjuk egy fedővel, de amikor a fánk másik oldalát sütjük, akkor már nem tesszük rá a fedőt.

Azt írtam, hogy forró olajban sütjük a fánkot, ez így is van, azonban vigyázzunk, mert ha túlhevítjük az olajat, akkor könnyen megégnek.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Krumpli bere

Azt hiszem, most vitát fogok kirobbantani a krumplis berémmel. Nemrégiben megtudtam, hogy amit én berének ismerek, az másoknál krumpli lepény, és a felénk tócsninak (macoknak, mackónak, cicegének, lapcsánkának, stb.) nevezett ételt hívják berének. A lényegen mit sem változtat, hogy minek nevezzük, a fő az, hogy isteni finom, laktató, olcsó, jól variálható, és elronthatatlan. Azt hiszem ki is lehet jelenteni, hogy jelen esetben a nevek közötti harcot sem megnyerni, sem elveszíteni nem lehet. De nem is az a célom, hogy harcoljak, hanem az, hogy aki eddig nem ismerte ezt a régi magyar ételt azzal megismertessem, aki pedig ismerte, de jó ideje nem készítette, annak eszébe juttassam.  

Úgyhogy kedveseim elő a tepsit, a krumplit és lássatok neki a Krumpli bere elkészítésének.

Ha esetleg a tócsni receptjét is szeretnétek megnézni, akkor ezt itt megtehetitek: Tócsni

Hozzávalók:

1 kg krumpli (tisztítva)

5 tojás

5 dl tej

30 dkg liszt

10 dkg sajt

10 dkg sonka, vagy bacon

1 fej lilahagyma

só

bors

petrezselyem zöldje

étolaj

A krumplit megtisztítjuk, alaposan megmossuk és egyenletes, kb. 2 mm vastag szeletekre vágjuk. A bacont vagy a sonkát apró kockára vágjuk, és kissé megpirítjuk. A tejből, a tojásból és a lisztből palacsinta tésztát keverünk. Ízesítjük sóval, borssal, és apróra vágott petrezselyem zöldjével, és belekeverünk 3 evőkanál étolajat. 

A tepsit jó gazdagon kikenjük olajjal és sorba kirakjuk a krumpli szeletekkel. Kicsit megsózzuk, rászórjuk a pirított bacon, a sajt és a vékony karikára vágott lilahagyma felét. Befedjük a második sor krumplival, rászórjuk a maradék sonkát, sajtot. hagymát, és az egészet betakarjuk a harmadik sor krumplival. Az egészet leöntjük a palacsinta tésztával és forró (180-190 fokos) sütőben szép pirosra sütjük. Akkor jó, ha a tetején elválik a tepsi falától és a beleszúrt tűre már nem ragad rá a tészta.

Kínálhatjuk, önmagában, de tejföllel, ketchuppal, sajttal is kiváló. Frissen az igazi, de mikróban felmelegítve is jó ízű. Tartalmas leves után remek második fogás, de  egy bögre teával reggelinek, vagy vacsorának is megállja a helyét.

Bármivel gazdagíthatjátok, amit kívántok, vagy az általam használt "feltétek" közül bármit el is hagyhattok. Szabadon variálható, ízlés és fantázia szab csak határt az ízesítésnek. Így is, úgyis nagyon finom lesz!

Ja, és még egy tipp: ha a palacsinta tésztába egy kis fokhagymát tesztek, az sem rontja el.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Gesztenyés szelet

Szeretem a gesztenyével készült ételeket a  húst, krémlevest - ami lehet édes vagy sós -, vagy csak egy egyszerű rumos -habos - gesztenyepürét. Most krémes sütit készítettem a fagyasztóban lapuló gesztenyepüréből. 

Hozzávalók:
Tésztához:
30 dkg liszt

1 tojás

10 dkg vaj

15 dkg porcukor

2 evőkanál kakaó

1 kávéskanál szalalkáli

  1 evőkanál tejföl

csipetnyi só

Krémhez:

4 dl tej

4 púpos evőkanál liszt
50 dkg gesztenye massza

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

rum

Babapiskótás réteghez:

1 csomag babapiskóta (20 dkg)

1 dl tej

1-2 evőkanál rum

Csoki mázhoz:

10 dkg csoki

1 evőkanál olaj

A lisztet összekeverjük a sóval, a porcukorral, a kakaóporral, és a szalalkálival, majd elmorzsoljuk benne a vajat. A keverékhez hozzáadjuk a tojást, a tejfölt és rugalmas tésztává gyúrjuk. A tésztát két részre osztjuk, és kb. 25x38 cm-es tepsi hátoldalán, 170 fokos   sütőben 2   lapot sütünk belőle.

Elkészítjük a krémet: a lisztet elkeverjük egy kanálnyi cukorral és simára keverjük 2 dl tejjel. A többi tejet felforraljuk, hozzáöntjük a lisztes keveréket és sűrű péppé főzzük. Habosra keverjük a vajat a maradék porcukorral, és a kihűlt tejpéphez keverjük. Összetörjük  gesztenye masszát  a rummal, majd a vajas főzött krémhez keverjük.

A krém felét az első kakaós lapra kenjük, és kirakjuk a tetejét a rumos tejbe mártott babapiskótával. Erre rákenjük a krém másik felét, és befedjük a második lappal.

A csokit gőz fölött felolvasztjuk és belekeverjük az olajt, majd a sütemény tetejére kenjük.

Csak másnap szeleteljük, amikor már jól átpuhultak a lapok, és a babapiskóta.

A babapiskóta mártogatásánál nagyon vigyázzatok, nem szabad eláztatni, éppen csak belemártani a rumos tejbe!

Jó étvágyat kívánok! 

Mákpite

Az ünnepi sütik már elfogytak, nagy sütéshez viszont nem volt kedvem, viszont nagyon kívántunk valami sütit. Kézenfekvő volt, hogy egy egyszerű kevert sütit fogok sütni. A választásom a mákpitére eset, amit egy kis meggybefőttel tettem még finomabbá. Ez egyébként egy elronthatatlan süti. Tudjátok, ez a süti, az egyszerű és nagyszerű kategóriába tartozik.

Hozzávalók:

3 tojás

25 dkg liszt

2,5 dl tej

20 dkg darált mák

20 dkg cukor

1 csomag sütőpor

1 citrom héja

1 üveg meggybefőtt

1 marék dió darabosra vágva

Egy üveg meggybefőttről leöntjük a levét, hogy amíg keverjük a tésztát, jól lecsepegjen a leve. A száraz anyagokat, a cukor kivételével, - tehát, a lisztet, a mákot, a sütőport, a diót, a csipet sót és a reszelt citromhéjat - összekeverjük.

A tojásokat habosra keverjük a porcukorral, amikor már szép habos, kis adagokba hozzáöntjük a tejet, majd a száraz anyagok keverékét.

Egy közepes 22x33 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral és beleöntjük a tésztát. A lecsepegtetett befőttet rászórjuk a tészta tetejére, és 170 fokra előmelegített sütőben, tűpróbáig sütjük a süteményt.

Amikor kihűlt tetszőleges formára vágjuk, és porcukorral meghintve kínáljuk.

Nyáron friss gyümölccsel készítsük, de ha  nem kerül bele gyümölcs,  akkor is nagyon finom sütit kapunk. 

Most grátiszként tettünk bele darabos dió. Isteni finom lett, a savanykás meggy, a roppanós dió és a puha mákos tészta csodás harmóniája.

Jó étvágyat kívánok ehhez a finom sütikéhez!

Töltött káposzta

Nálunk a karácsonyi és szilveszteri nehéz ételek dömpingjének kötelező eleme a Töltött káposzta. És ugyan ez vonatkozik a nagy családi ünnepekre, születésnapokra. Ígérem ,utána hozom a  könnyebb ételeket, leveseket, de a töltött káposzta nem maradhat le a receptek közül. És igen is, lesz még hideg, és mindenki kívánni fogja a laktató, lélekmelegítő, illatos töltött káposztát.  Ez az étel az, amit akár minden nap meg tudnék enni, úgyhogy én biztos készítek még ebben a szezonban, és szezonon kívül is 😃. A világ  legfinomabb káposztáját egyébként Anyukám készíti. Ő a töltött káposzta készítés koronázatlan királynője. Most is közösen készítettük, így ismét alkalmam volt Tőle tovább ellesni a töltött káposzta készítés csínját-bínját. Amíg készítettük nosztalgiáztunk egy kicsit a régi időkről, amikor még szinte minden családban volt disznóvágás. Az olyankor készült káposztának tényleg nem volt párja. Akkor nem sima darált húsból készítették a tölteléket, hanem a kolbász töltelékből csentek el hozzá az asszonyok. Istenem milyen szép idők voltak, gyerekként ezek a disznótorok igazi ünnepek voltak számunkra, mert együtt volt az egész család. Napközben ott lábatlankodtunk a felnőttek körül. Lestük, hogy mit, hogyan csinálnak és persze "rosszalkodtunk", és megettük az estére sütött hájas pogácsa és lekváros papucs felét. Aztán esete felnőttek a nagykonyhában, mi pedig 9 unokatestvéremmel anyai nagymamám nyárikonyhájában ettük a disznótoros finomságokat. Olyan orjalevest és sült szűzpecsenyét azóta sem ettem. Valahogy nem olyan az íze..... Felejthetetlen emlékek.
Jól elkanyarodtam a töltött káposztától, de jó ez így ..... biztos van közöttetek is olyan, akinek hasonló szép emlékei vannak, és talán most ennek az írásnak a hatására idézi fel azokat.

Hozzávalók:

Töltelékhez:

75 dkg darált dagadó (vagy lapocka és dagadó vegyesen)

1 kisebb fej savanyított káposzta

1 gerezd fokhagyma

1 tojás

15 dkg rizs

só

bors

fűszerpaprika

0,5 dl víz

Rántáshoz:

3 evőkanál zsír

2 evőkanál liszt

0,5 dl víz

fűszerpaprika

Az összeállításhoz

1 kg savanyú káposzta

1 fej hagyma

2-3 evőkanál paradicsomlé

szalonna

A zsírból a lisztből világos rántást készítünk. Felöntjük kb. fél dl vízzel és langyosra hűtjük, ekkor megszórjuk pirospaprikával.

A töltelékhez a darált húst ízesítjük a fokhagymával, a sóval, borssal és a fűszerpaprikával. Hozzáütjük a tojást, belekeverjük a megmosott rizst és kevés vizet. Alaposan összegyúrjuk. A savanyú káposztafejből lefejtjük a leveleket, a vastag részeit kivágjuk és kb. 1-1 jól megpúpozott evőkanál tölteléket teszünk a levelekre. Összegöngyöljük.

A szálas káposzta egy részét az edény aljára terítjük, rászórjuk az apró kockára vágott hagymát, a felkockázott szalonnát, meglocsoljuk a rántással, és a paradicsomlével. Rátesszük a töltelékeket, és befedjük a szálas káposztával. Ha marad a savanyított fejből, akkor azt is felcsíkozzuk és rászórjuk. Felöntjük annyi vízzel, hogy kb. 3/4 részig elfedje és takaréklángon puhára főzzük. 

Ebből a mennyiségből kb. 10-11 töltelék lesz. Ha kisebb edényünk van, akkor több rétegbe tegyük bele a töltelékeket, de ilyenkor a sorok közé is kerüljön arányosan káposzta, hagyma, szalonna, paradicsomlé, és rántás.

A főzőedény alá tegyünk lángterelőt, és takaréklángon főzzük puhára a káposztát és a tölteléket.
Friss kenyérrel és tejföllel tálaljuk.

Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!

Omlósra sült tarja

Néhány hete a lányom küldött egy videót, amelyben Kovács Lázár tarját sütött. Azonnal felkeltette az érdeklődésemet, és el is határoztam, hogy el fogom készíteni. Aztán halogattam, de az idén Új Évkor szakítok a családi hagyománnyal, és a szokásos csülök helyett ezt a sültet készítettem el. Nem volt nagy szilveszteri bulizás itthon, csak szűk családi körben egy kis tévézés, iszogatás, így nem esett nehezemre, hogy reggel időben felkeljek és elkezdjem a hús sütését. Az igazat megvallva, a tényleges munka kb. 15 perc, utána a sütése az, ami hosszadalmas, de az már a sütő dolga. Szóval, a reggeli órákban előkészítettem a húst, és 15 perc múlva már a sütőben volt, én pedig nyugodtan pihenhettem tovább. A hús sütése legalább 5 óra, és ez idő alatt olyan puhára sül a tarja, hogy szétomlik az ember szájában. Ennek a titka pedig az, hogy alacsony hőfokon, órákon keresztül kell sütni. A lényeg az, hogy nem bántam meg, hogy ezt a sültet választottam a csülök helyett. Mindenkinek nagyon ízlett. A menyem csak annyit mondott, " Ez annyira finom, ezt máskor is csináld meg". Ígérem, megfogom!

Hozzávalók:

1,3 - 1,5 kg csontnélküli tarja

1 teáskanál erős Pista paprikakrém

2 teáskanál só

1 evőkanál barnacukor

1 púpozott evőkanál baromfi zsír

6 gerezd fokhagyma

1 fej vöröshagyma

1 nagy szem paradicsom

1 kápia paprika

1 mokkáskanál olíva olaj

A húson kívül az összes hozzávalót - amit kell, kisebb darabokra vágunk - összemixelünk. A szaftból egy ujjnyit egy akkora tepsibe öntünk, amibe pontosan bele fér a hús, és ráöntjük a maradék mártást.

A legalsó sütőrácsra tesszük, és 120 fokon, 2 órán keresztül sütjük. Ekkor megfordítjuk a húst, rákanalazzuk a lefolyt mártást és további 3 órára visszatesszük a sütőbe.

Miután letelt a sütési idő, kivesszük a sütőből és kb. 20 percig pihentetjük, majd éles, vékony pengéjű késsel felszeleteljük.

A visszamaradt szaftot, ha szükséges, kevés sóval ízesítjük. Én rozmaringos sült krumplival és a szafttal tálaltam. Nagyon finom volt.

Jó étvágyat kívánok hozzá!