Kókusz csemege

Böngészés közben akadtam rá erre a receptre. Először azt gondoltam, hogy a szokásos keksztekercs, de ez a recept egyáltalán nem tartalmaz kekszet. 

Az elkészítése nagyon egyszerűnek, és gyorsnak ígérkezett, így neki is láttam az elkészítésnek. Amint összeállt a massza, és megkóstoltam, - igaz kicsit még meleg volt -  rögtön tudtam, hogy most sem csalt a "szimatom", mert egy csodás receptre akadtam.  Az ajánlás azt ígérte, hogy gyorsan elkészíthető finomság lesz belőle, és tényleg az lett. Csak azt volt nehéz kivárni, hogy teljesen kihűljön, és szeletelhető legyen. 

Számomra azt a  gyerekkori emléket idézi ez a csemege, amikor  vásárban vagy búcsúban, a kimérve árult kókuszos édességet vette a nagypapám. Azt az ízt soha nem felejtem, ha erősen rágondolok, most is érzem a számban. Ez, az általam készített Kókusz csemege valóban  hasonlít a régi ízhez, de szerénytelenség nélkül mondhatom, hogy ez finomabb. 

Hozzávalók:

3 evőkanál liszt

7 evőkanál cukor

2 csomag vaníliás cukor

3 dl tej

14 dkg vaj  

20 + 2 dkg kókuszreszelék

2 evőkanál kakaópor

ízlés szerint rum

A lisztet összekeverjük a kristálycukorral, és a tej felével csomómentesre keverjük. A többi tejet felforraljuk, majd hozzáöntjük a lisztes keveréket, és folyamatos keverés mellett csomómentesre főzzük. Még melegen hozzákeverjük a vajat, majd, amikor elolvadt benne, beletesszük a vaníliás cukrot, a kókuszreszeléket és a rumot. A masszát elfelezzük, és egyik felébe belekeverjük a kakaóport. Lehűtjük, hogy már ne ragadjon. 

A két masszát tetszőlegesen formázzuk. 

Folpackon kinyújtjuk mind a két lapot, majd egymásra téve összetekerjük, vagy az egyik lapot elnyújtjuk, a másikból henger formázunk és a kinyújtott lappal beburkoljuk, vagy golyókat is készíthetünk belőle. Mindenki kedve és fantáziája szerint formázhatja. Nekem volt egy kis "segítségem", Venci unokám személyében, ezért nem lettek tökéletesen formásak a rudacskák, de az együtt alkotás öröme mindezt feledteti.

A rumot helyettesíthetjük aromával, a vajat pedig margarinnal. Glutén és tejmentesen is elkészíthetjük, ha a lisztet rizsliszttel, a vajat margarinnal,  a tejet pedig kókusz tejjel helyettesítjük.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Csúsztatott palacsinta

Gondolom Ti is szeretitek a palacsintát... én nagyon. Sokféle palacsintát készítettem már, és mindegyiket szeretem, de mostanában a Csúsztatott palacsinta a sláger nálunk. Kedvelem a puha, krémes  tésztáját.

Többféle receptet kipróbáltam, de végül az "Ételkészítési ismeretek" című, szakács tanulóknak szóló könyvben találtam rá a tökéletes receptre. A leírás, a tésztához tejszínt is ír, de már anélkül is készítettem, és úgy is tökéletes volt a tésztája

. A megadott mennyiségből kb. 9-10 palacsinta készül, de ha megszámoljátok a képen a palacsinta rétegek számát, akkor csak 7 tészta réteget láttok. A friss, puha palacsintának kis unokámmal nem tudtunk ellenállni, ezért néhány darabnak mind a két oldalát megsütöttem, és rögvest felfaltunk.

Én most diós töltelékkel készítettem, de porcukorral kevert kakaóval, illetve szilvalekvárral és darált, cukros mákkal töltve is nagyon finom. Kedvetekre variálhatjátok a tölteléket. Én csak akkor teszek reszelt citromhéjat a tésztában, ha diós vagy mákos töltelékkel készítem. Ha porcukros kakaó kerül a lapok közé, akkor vaníliás cukorral ízesítem a palacsinta tésztáját.

Hozzávalók:

Tésztához: 

10 dkg puha vaj

15 dkg porcukor

5 tojás

30 dkg liszt

2 dl tejszín

4 dl tej

fél citrom reszelt héja

Töltelékhez:

10 dkg darált dió

5 dkg porcukor

baracklekvár

Sütéshez:

étolaj

A tojásokat szétválasztjuk. A tojások sárgáját, 10 dkg porcukorral és a vajjal habosra keverjük. Ezután hozzáöntjük a tejszínt és a tejet, a citromhéjat, majd hozzákeverjük a lisztet, és  tojásfehérjéből vert kemény habot.

A darált diót összekeverjük a porcukorral.

A palacsintasütőt kikenjük olajjal és annyi palacsintatésztát teszünk bele, hogy kb. 4 mm vastagságúak legyenek. Megvárjuk, amíg a palacsintatészta megszilárdul (a teteje "opálos" lesz). Egy tűzálló tálra csúsztatjuk az első palacsintát, megkenjük lekvárral, és megszórjuk a cukor dióval. A többi palacsintával is ugyan így járunk el, kivéve az utolsót, amelynek mind a két oldalát megsütjük. Az utolsó tetejét megszórjuk porcukorral. A sütőt 120 fokosra előmelegítjük. és átforrósítjuk a palacsintát.

Úgy szeleteljük amint a tortát, és vanília sodóval tálaljuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Krémsajtos almás sütemény

Így április közepén, már a legfinomabb almák is kezdenek kicsit fonnyadni, és az ízükből veszíteni, de így is remek alapul szolgálnak a különféle almás sütikhez. Ehhez a recepthez, már 3 közepes alma is elég, mégis remek süti kerekedik majd ki belőle. A legtöbb kevert süti finom szaftos, de ez a süti az átlagnál is szaftosabb. Ez egyrészt az almának köszönhető, másrészt a benne lévő krémsajtnak. Ha valami rejtélyes ok miatt nem fogy el az utolsó morzsáig, akkor is napokig finom, puha marad. A tészta belseje puha, de amikor beleharap az ember, a tetején lévő mandula szeletek, és rápiruló barnacukor kellemesen ropog. Hihetetlenül finom ez a süti, érdemes kipróbálni.  

Hozzávalók:

Tésztához:

3 db közepes alma (hámozva kb. 40 dkg)

10 dkg vaj

25 dkg natúr krémsajt

25 dkg kristálycukor

3 tojás

1 evőkanál citromlé

35 dkg liszt

1 csomag sütőpor

csipet só

Tetejére:

8 dkg barnacukor

2 kávéskanál fahéj

5 dkg mandula

Az almát meghámozzuk, kivágjuk a magházat, és apró kockára vágjuk.

A lágy vajat habosra keverjük a krémsajttal, és a kristálycukorral, majd beletesszük a citromlét, és egyenként hozzáütjük a tojásokat. A lisztet összekeverjük a csipet sóval, a sütőporral és a tojásos keverékhez keverjük. Legvégül beletesszük a felkockázott almát. Egy 22x33 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, és beleöntjük a tésztát. 

A kristálycukrot összekeverjük a fahéjjal, és a mandulával, majd a tészta tetejére szórjuk.

180 fokra előmelegített sütőben megsütjük a sütit. Ha kihűlt felszeleteljük. Tejszínhabbal kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Zsemlefánk, szilvalekvárral töltve

Igyekszem úgy vásárolni, és főzni, hogy ne kelljen semmit kidobni. Ha mégis keletkezik maradék, azt vagy lefagyasztom, vagy  felhasználom valami más módon. Most a zsemle vásárlásával lőttem kicsit túl a célon. Ezzel nem is lenne baj,  ha nem feledkezem meg róla, és nem a kétnapos,  enyhén szólva is szikkad péksütik kerülnek elő. Persze, ez az én hibám, mert valami titokzatos megfontolásból nem a kenyértartóba, hanem a kamrában, a befőttes üvegek tetejére tettem a zsemléket. Az igaz, hogy  remek zsemlemorzsát készíthettem volna belőle, de  eszembe jutott a Zsemlefánk. A puha, porcukros, szilvalekváros nyalánkság, amit a nagymamám készített. Sajnos a nagymamám már régen nincs közöttünk, de az emlékét örökké őrizzük, a zsemlefánkja viszont méltatlanul feledésbe veszett. De most felélesztem, ezt a finom, és egyszerű édességet, ami lehet desszert, vagy második fogás egy laktató leves után. 

Azt javaslom, hogy vegyetek nyugodtan néhány zsemlével többet, egy-két napig feledkezzetek meg róla, aztán készítsétek el belőle ezt a remek édességet.

Hozzávalók:

3 szikkadt zsemle

néhány kanál kemény szilvalekvár

Palacsinta tésztához:

2 tojás

2 dl tej

20 dkg liszt

1 evőkanál kristálycukor

csipet só

1 evőkanál rum (el is hagyható)

fél citrom reszelt héja

csipet só

Mártogatáshoz:

2-3 dl tej

1 csomag vaníliás cukor

Sütéshez:

étolaj

A zsemlékből kb. 1 cm vastag szeleteket vágunk, majd ezeket a szeleteket félig bevágjuk, és a zsebeket jó vastagon megkenjük szilvalekvárral. 

A szokásosnál sűrűbb palacsinta tésztát készítünk. A tojásokat a csipet sóval, és cukorral habosra keverjük, majd hozzáadjuk a lisztet, a tejet, a rumot és csomómentesre keverjük. 

A lekvárral töltött zsemle szeleteket belemártjuk a vaníliás cukros tejbe, majd beleforgatjuk a palacsinta tésztába, és mindkét oldalát megsütjük a forró olajban. Papírtörlőre szedjük és megszórjuk fahéjas porcukorral.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

1.  

Sonkás búbos karaj

Azt hiszem a háztartások nagy százalékában, húsvét után marad néhány szelet sonka, amit jobbra - ballra rakosgatnak a hűtőszekrényben. Ennek a remek hozzávalónak a megmentésére mutatok Nektek egy remek receptet. A sonkán kívül néhány szelet karaj, hagyma és kevés reszelt kell hozzá. Ha nagyon "tékozlóak" vagyunk, néhány paradicsom és zöldpaprika szelettel fokozhatjuk az ízek kavalkádját. A finom ízek mellett az sem elhanyagolható, hogy nagyon gyorsan elkészíthető. Akár előre összeállítható és ebéd előtt csak sütni kell.

Ha elfogyott a húsvéti sonka, vagy máskor is megkívánjuk ezt az ínycsiklandozó húst, készíthetjük füstölt tarjával, vagy gépsonkával. 

Hozzávalók:

4 szelet karaj

10-15 dkg füstölt sonka

2 db lila hagyma

1 gerezd fokhagyma

10 dkg reszelt sajt

zsír

só

bors

0,5 dl fehérbor

(néhány szelet paradicsom, és néhány karika zöldpaprika)

A húst enyhén megklopfoljuk, gyengén megsózzuk, és borsozzuk, és néhány percig pihentetjük. Vigyázzunk a sózással, mert a sonka sós!  Egy serpenyőben zsírt hevítünk és a húsok mind két oldalát 1-2 perc alatt megsütjük. Amikor megsült az összes hús, kb. fél deci vizet öntünk alá, és fedő alatt zsírjára pároljuk. A szeleteket a serpenyőből egy sütőtálba tesszük. A  visszamaradt pecsenyezsírban átfuttatjuk a kockára vágott sonkát, majd kiszedjük a serpenyőből és félretesszük. Most a vékonyra szeletelt hagymát tesszük a serpenyőbe, kevés sóval, borssal, apróra vágott fokhagymával ízesítjük, és addig pároljuk, amíg összeseik. Ekkor ráöntjük a fehérbort és készre pároljuk. A pirított sonkát hozzákeverjük, és a  húsokra halmozzuk. A ragu tetejére reszelt sajtot szórunk.

Ha tovább szeretnénk fokozni az ízkavalkádot, a sajt alá tegyünk 1-2 karika paradicsomot és paprikát, és a sajt fele legyen füstölt. Ha ez a lépés kimarad, akkor is finom.

A húsokat 170 fokos sütőben éppen csak addig sütjük, amíg a sajt kicsit megpirul a tetején.

Jó étvágyat kívánok!