Máglyarakás

A hétvégén kicsit elszámoltam magam kifli ügyileg, és összegyűlt itthon néhány kifli. Tudom, hogy másnap már nem szívesen eszi meg senki, ezért szombaton délután még vettem hozzá néhány darabot, hogy másnap el tudjam készíteni a máglyarakást. Van, aki kalácsból készíti, de abból nálunk nem szokott annyi maradni, hogy ilyen finomság készüljön belőle. Nem szoktam ételt kidobni, csak ha már tényleg menthetetlen, így voltam a kiflikkel is. Ezek a maradék kiflik még a máglyarakáshoz tökéletesek, lettek másnapra. Sőt az igazat megvallva csak ezek a szikkadt kiflik jók erre a célra.
Ez a "sütemény" is azt bizonyítja, hogy egy finom ételhez nem kellenek drága alapanyagok, inkább egy kis ötlet és sok-sok szeretet!
Tudjátok, hogy miért máglyarakás a máglyarakás? Állítólag a tetején lévő habtól, mert olyan a színe mint  a parázsé, és ha szép tüskésre igazítjuk a habot, akkor az hasonlít a rőzséből rakott máglyára. Hát az én sütimen nem tüskés a hab, de ettől ez még máglyarakás.

 

 

Hozzávalók:

10 kifli (szikkadt)

6 tojás

6 evőkanál cukor

1 liter tej

1 citrom reszelt héja

20 dkg darált dió

10 dkg mazsola

4 evőkanál baracklekvár
3 alma
 

A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgáját 6 evőkanál cukorral habosra keverjük, és hozzákeverjük a tejet. A szikkadt kifliket fél cm vastagra vágjuk, egy nagy tálba tesszük, meglocsoljuk a tojásos tejes keverékkel, megszórjuk a reszelt citromhéjjal és a maradék cukorral ízesített darált dióval. Közé szórjuk a mazsolát, és az egészet egy nagyobb, vajjal kikent jénai edénybe tesszük. 170 fokos sütőben addig sütjük, amíg a teteje elkezd kicsit pirulni.  Közben a tojásfehérjéből kemény habot verünk, belekeverünk 4 evőkanál lekvárt. Az almát meghámozzuk, és vékony cikkekre vágjuk.

Az alma szeletekkel befedjük a kiflik tetejét, és a habot az alma tetejére kenjük. A sütő hőfokát 150 fokra mérsékeljük, és megszárítjuk  a habot.

 

 

Jó étvágyat kívánok ehhez a finomsághoz!

Citromos zsályás csirke

A zsályát nagyon ritkán használjuk, pedig csodás az íze. Nagyon jól illik a szárnyas húsokhoz, és paradicsomos, olaszos ételekbe is igazán finom. Ezen kívül az egyik legrégebben használt gyógynövény, amelyből finom teát készíthetünk. Remek gyulladáscsökkentő, antioxidánsokban gazdag, nyugtatja az idegeket, javítja a koncentrációt és a memóriát. Csökkenti a bélpanaszokat.  A növény latin neve Salvia officianalis, aminek e jelentése "gyógyítani".  Úgyhogy együnk, igyunk sok zsályával készült ételt és teát. 

Én most egy könnyű csirkét készítettem, amelyet zsályával és citrommal ízesítettem. Remek páros lett. A zsálya kellemes aromát adott az ételnek, a citrom pedig csodásan omlóssá tette a húst.

Hozzávalók:

3 egész csirkecomb

1 csirkemell

fél citrom leve

3-4 evőkanál olívaolaj

2 gerezd fokhagyma

10-12 zsálya levél

só

csipet fehér bors

Először elkészítjük a pácot, amelyhez összekeverjük az olívaolajat a fél citrom levével, a zúzott fokhagymával, a borssal, a sóval és 5-6 levél apróra vágott zsályával. Jól záródó edénybe tesszük a húsokat, és bekenjük a citromos páccal, majd néhány órára hűtőszekrénybe tesszük. 

Egy tűzálló edénybe tesszük a bepácolt húsokat, a tetejére szórunk még néhány egész zsálya levelet. 

Lefedjük az edény alufóliával és 160 fokos sütőben puhára pároljuk a húst. Amikor megpuhult, levesszük róla a fóliát és pirosra sütjük a húsok tetejét.

Most burgonyapürével tálaltam, de rizzsel is nagyon finom.

  Jó étvágyat kívánok hozzá!

Tejfölös palacsinta vanlíliás és csokis krémmel töltve

Már napok óta kívántam a palacsintát. De a végső lökés az volt, amikor rátaláltam, jobban mondva hallottam a tejfölös palacsintáról. Olyan sok dicséretet hallottam róla, hogy mennyire puha, légiesen könnyű,finom, hogy eljött az ideje a palacsinta sütésnek.

 

És tényleg olyan finom lett, mint amilyennek mondták. Azt hiszem ezentúl, ez a palacsintatészta lesz az alapja minden palacsintás finomságnak, amit készíteni fogok.

 

Hozzávalók:

Palacsintához:

3 tojás

1 evőkanál cukor

1 kis pohár tejföl

csipet só

50 dkg liszt

kb. 4 dl tej

kb. 5 dl szódavíz

3 evőkanál étolaj

Vaníliakrémhez:

2 tojássárgája

2 evőkanál kristálycukor

2 evőkanál liszt

1 csomag vaníliás cukor

3 dl tej

Csokikrémhez:

2 tojássárgája

2 evőkanál kristálycukor

2 evőkanál liszt

5 dkg étcsoki

1 evőkanál holland kakaópor

3 dl tej

 

A tojásokat szétválasztjuk, a sárgájához hozzáadjuk a cukrot, a sót, a tejfölt, és simára keverjük. Hozzátesszük a lisztet, majd fokozatosan a tejet és a szódavizet. A tojásfehérjéből kemény habot verünk és óvatosan a tésztához keverjük. Legutoljára az olajat tesszük a  tésztához, és megsütjük a palacsintákat.
Elkészítjük a krémet, amelyhez a tojássárgáját habosra keverjük a cukorral. Amikor már kifehéredett a keverék, hozzáadjuk a lisztet és azzal is alaposan kikeverjük. A keverékhez hozzáadjuk a tej felét. A másik felét felforraljuk, kevergetés közben hozzácsorgatjuk a tojásos keveréket és sűrű krémet főzünk belőle.  Az alap mind a két krém esetében ugyan így készül. Vaníliás krém esetében hozzáadjuk a vaníliás cukrot, a csoki krémnél, pedig a forró krémhez adjuk a csokit és az átszitált kakaóport, majd simára keverjük.
Amikor langyosra hűltek a krémek megtöltjük velük a palacsintákat, és a szokásos módon feltekerjük.

A receptbe leírt tej és a szódavíz mennyisége csak irányadó, nagymértékben függ a liszt minőségétől.
Nagyon jó étvágyat kívánok hozzá!

Frankfurti leves

Ismét egy leves receptjét hoztam Nektek. 
Imádom a leveseket, és nincs ez másként a kelkáposztás Frankfurti levessel sem. A kelkáposztát sokan nem szeretik, köztük a fiam sem, de ezt a levest imádja. Amikor kicsi volt, azzal próbáltam rávenni a főzelék evésre, hogy a frankfurti leves ugyan olyan, mint a kelkáposzta főzelék, csak több a leve. Hát ezt a magyarázatot nem "kajálta be" már akkor sem, mert ugye ott van a frankfurti sertésszelet, vagy tokány, hát az sem hasonlít a főzelékhez. Úgyhogy a főzeléket azóta is  csak a férjem és én esszük, de a "bő lére engedett kelkáposzta főzeléket", vagyis a frankfurti levest a család minden tagja szívesen fogyasztja.
Odakint egész nap esik az eső, tipikus szottyos novemberi idő van, ezért valami test- és lélekmelegítő levest főztem mára. Szerintem este mindenki fog örülni egy jó meleg frankfurti levesnek.

 

Hozzávalók:

1 közepes fej kelkáposzta

1 kisebb fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 mokkáskanál majoránna

fél mokkáskanál őrölt kömény

fél mokkáskanál őrölt bors

2 evőkanál  liszt

 étolaj

fél mokkáskanál fűszerpaprika

1 pohár tejföl

4 pár virsli

 

A hagymát apró kockára vágjuk és kevés olajon üvegesre dinszteljük, majd hozzáadjuk a nagyon apróra aprított fokhagymát, majd a laskára vágott kelkáposztát. Rászórjuk a majoránnát, az őrölt köményt, a borsot és kevés sót. Amikor összeesett a káposzta, felöntjük annyi vízzel, amennyi levest szeretnénk. Ízesítjük sóval, és lefedve puhára főzzük. 3 evőkanál olajon zsemleszínűre pirítjuk a lisztet, rászórjuk a pirospaprikát és azonnal felöntjük kevés hideg vízzel, csomómentesre keverjük, és a leveshez öntjük. Összeforraljuk, hozzákeverjük az előzőleg karikára vágott, és kevés zsiradékon megpirított virslit. A tejfölt kevés forró levessel simára keverjük, és a leveshez öntjük.

 

Nagyon jó étvágyat kívánok ehhez a finom leveshez!

Sütőtökös almás muffin

Igazi őszi sütivel készültem ma. A zamatos alma és az édes sütőtök házasításából született muffinnal.

Be kell vallanom a sütőtök sokáig nem tartozott a kedvenceim közé. Kicsi lány koromban szívesen ettem, de egyszer csak ráuntam, és onnantól kezdve a világ minden kincséért sem kóstoltam meg. Talán az lehetett az oka, hogy besokalltam a sütőtöktől. Amit nem csodálok, hiszen öcsém - aki 9 évvel fiatalabb nálam, folyton sütőtök pürét evett. Egyszerűen imádta. Sokáig én is nyalakodtam az ő babakajájából, de egyszer csak elmúlt az imádat. Aztán, évtizedekig rá sem bírtam nézni, aztán egyszer, amikor megéreztem s sülő tök illatát ellenállhatatlannak éreztem, és azóta ismét a kedvenceim közé tartozik. Egyszerűen változnak az idők, változnak az ízlések....

Hozzávalók:

25 dkg sütőtök (sütve, tisztán mérve)

1 alma

10 dkg barnacukor

8 dkg vaj

2 tojás

20 dkg liszt

1 csomag sütőpor

0,5 dl tejszín

1 mokkáskanál fahéj

csipet gyömbér

csipet szerecsendió

csipet só

A kihűlt sült sütőtököt kikaparjuk a héjából és botmixerrel pürésítjük. Hozzáadjuk a vajat és a cukrot, és nagyon sima krémmé keverjük. Ekkor beleütjük a tojásokat, és tovább keverjük. Ezután beleöntjük a tejszínt, a lisztet, a sót és a fűszereket. Az egészet sima masszává keverjük. Legvégül hozzáreszeljük az almát, és összekeverjük a tésztával. 

A tésztát egyenletesen elosztjuk a muffin formákba, és 160 fokra előmelegített sütőben megsütjük.

Az almától és a sütőtöktől szaftos és puha lesz, a fűszerek pedig remek illatot adnak a kis sütiknek.

Jó sütést, majd jó étvágyat kívánok hozzá!

  

Töltött cukkini karikák

A hét közepén két unokámmal, Zéténnyel és Zalánnal sétálgattam a kertben, és felfedeztem, hogy jó sok, egészen kicsi, zsenge kaporral van tele a kert. A hosszan tartó meleg ősz miatt egy csomó fűszernövényem, a kapor, a borsikafű, a bazsalikom kikelt. Reméltem, hogy még sokáig kitart a jó idő és sokáig tudom használni a friss fűszereket. Nyáron természetesen jó sokat szárítottam belőlük, de a friss az mégis más. Ennek tükrében vettem is két szép, zsenge, de nagyobbacska cukkinit és töltött cukkini karikákat készítettem belőle.

Igaz, hogy a nap még szépen süt, de már jócskán benne járunk az őszben, külön szerencse, hogy ma már szezonon kívül is hozzá lehet jutni a zsenge cukkinihoz vagy tökhöz. Úgyhogy bármikor el tudom készíteni ezt a friss ízekben gazdag ételt. De azért nyáron lesz az igazi, amikor nem szerencse kérdése, hogy kapok e friss cukkinit és kaprot, mert egyszerűen kisétálok a kertbe és leveszek egy-egy zsenge zöldséget, és egy csokor zöldfűszert.

 

 

Hozzávalók:

40 dkg darált csirkemell

1 kg zsenge, de vastagabb cukkini (2 db)

1 fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 mokkáskanál fűszerpaprika

1 teáskanál házi, sós darált paprika (vagy Édes Anna)

só

1 fehér paprika

1 paradicsom

12 dkg rizs

étolaj

1 kis pohár tejföl

2 dl tejszín

1 csokor kapor

 

 

Először elkészítjük a darált húsos pörköltet és a párolt rizst.

A hagymát apró kockára vágjuk és kevés olajon megdinszteljük, rátesszük a zúzott fokhagymát, a fűszerpaprikát, a darált paprikát, az apró kockára vágott paprikát, és a paradicsomot. Összekeverjük a szaftot és rátesszük a darált húst, megsózzuk, és puhára főzzük a húst.

A rizst alaposan megmossuk és lecsepegtetjük. Olajat hevítünk, ráöntjük a rizst, és addig pirítjuk, amíg el kezd opálosodni. Ekkor felöntjük dupla mennyiségű, enyhén sós, forrásban lévő vízzel. Lassú tűzön, fedő alatt puhára főzzük a rizst.

 

 

A cukkinit kb. 5 cm-es karikákra vágjuk, a közepüket karalábé vájóval kivájjuk, úgy, hogy a hengerek alja ne sérüljön.

Egy pici sóval megszórjuk a cukkini kosárkák belsejét.

Egy tűzálló tálat kikenünk olajjal, és bele ültetjük a cukkini hengereket. 

A pörköltet összekeverjük a rizzsel és 1 evőkanál tejföllel. A keverékkel megtöltjük a cukkini hengereket. Mindegyik tetejére teszünk egy kevés tejfölt és reszelt sajtot.

A kivájt cukkini forgácsot a töltött cukkinik köré szórjuk. A tejfölt összekeverjük a tejszínnel, és az apróra vágott kaporral, kicsit megsózzuk és a cukkini darabokra öntjük.

 

 

A sütőedényt lefedjük alufóliával és 160 fokon, kb. 30 percig sütjük. Ekkor levesszük róla a fóliát és megpirítjuk a tetejét.
Ha jó étvágyú a család, a vele sült kapros, tejszínes cukkini mellé egy kis párolt rizst is kínáljuk. Tapasztalatból tudom, hogy a fiúknak kell hozzá valami köret. De tejföllel is tovább lehet fokozni az ízek kavalkádját.

 

 

Természetesen nem csak csirkehúsból lehet készíteni, de szerintem a zsenge cukkinihoz ez illik a legjobban.

Rizs tekintetében is szabad a vásár, de én a töltelékekhez mindig kerekszemű rizst használok, mert sokkal szaftosabb lesz vele az étel. A receptbe étolajat írtam, de bármilyen zsiradékkal lehet készíteni (zsír, kókuszolaj).

 

 

Jó főzést, majd jó étvágyat kívánok hozzá!

 

 

Tepsis kalács

Nagyon szeretek kelt tésztával dolgozni. Az élesztőtől életre kel a tészta. Látom, ahogy gyarapodik, átalakul. Már a nyers tészta illatát is imádom, de amikor sül, ahhoz az illathoz semmi sem hasonlítható. Beteríti illatával az egész lakást.

Amikor még csak tanultam a sütés fortélyait, kézzel tanította az anyukám, hogyan kell kidolgozni a tésztát. Ma már, általában robotgéppel vagy kenyérsütőgéppel dagasztom, de a végén mindig "rádagasztok" egy kicsit kézzel is, hogy érezzem a tészta állagát. Szerintem csak így érzi az ember, hogy jó e már a tészta.

Most egy olyan kalácsot készítettem, aminek a tölteléke az eredeti recept szerint kristálycukor. De, hogy változatossá tegyem kakaóval, fahéjjal, vagy vaníliás cukorral szoktam ízesíteni a cukrot.

Egyszerű és nagyon finom sütemény. Tartalmas leves után második fogásnak is kiváló, de kakaóval, tejjel remek reggeli.

 

 

Hozzávalók: 

Tésztához:

50 kelt tészta liszt (vagy félfogós liszt - 25 dkg sima liszt, 25 dkg rétesliszt keveréke)

1 teáskanál kristálycukor

5 dkg élesztő

3,5 dl tej

1 csipet só

1,25 dl étolaj

Töltelékhez:

3-4 evőkanál étolaj

20 dkg kristálycukor

2 csomag vaníliás cukor, vagy 2 evőkanál kakaópor, vagy 2 teáskanál fahéj,

A tészta lekenéséhez:

1 tojás

 

 

A lisztet átszitáljuk és közepébe morzsoljuk az élesztőt és ráöntjük a langyos cukros tejet  és felfuttatjuk benne az élesztőt. Ezután hozzáadjuk a csipet sót, az étolajat és kidagasztjuk a tésztát. Langyos helyen 20 percig pihentetjük.

Lisztezett nyújtódeszkán kerek lappá nyújtjuk. (Minél nagyobbra nyújtjuk, annál több részre tudjuk osztani, és annál levelesebb lesz a sütemény.) A tészta tetejét megkenjük olajjal és megszórjuk az ízesített kristálycukor 3/4 részével. A tésztát kb. 10 cm távolságban, 15-20 cm mélyen bevágjuk, de hagyunk egy szélesebb tészta cikket is.

Ezeket a tészta cikkeket egyenként a kör közepére felhajtjuk, és mindegyiket megkenjük olajjal és megszórjuk a maradék cukorral. Úgy kell hajtogatni, hogy mindig a szembe lévő cikket hajtjuk fel.

 

 

Utolsóként a széles cikket hajtjuk fel. Ezt már nem kenjük meg olajjal és nem szórjuk meg cukorral.

 

A tészta halmot tepsi nagyságúra nyújtjuk és sütőpapírral bélelt (kb. 24x36 cm-es) tepsibe tesszük. A tetejét lekenjük a felvert tojással és éles késsel berácsozzuk. 
180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 perc alatt szép pirosra sütjük.

Langyosra hűtjük, és tetszőleges kockára vágjuk.

 

 

Amikor lekenjük tojással, kevés cukorral is megszórhatjuk a tetejét. Így még finomabb, habár nálam most ez elmaradt.

 

 

Érdemes kipróbálni, mert nagyon finom!