Mogyorós korong

Ennél egyszerűbb süteményt még soha nem készítettem. Annyira könnyű az elkészítése, hogy kezdő cukrász palántáknak is  garantált sikerélményt hoz. Ez tipikusan olyan süti, amelyet kis gyerekekkel együtt is érdemes elkészíteni. Csak össze kell gyúrni a tésztát, kiszúrni a köröket és mehet is a sütőbe. A tésztája finom, és omlós, úgyhogy csak arra kell ügyelnünk, hogy ne csipegessük el még díszítés előtt.

Annak idején, amikor elkezdtem ezt a sütit sütni, még nem is mogyorókrémmel díszítettem, hanem csokikrémmel. Bármilyen krémet választotok díszítésnek, nem fogtok csalódni.

 

 

Hozzávalók:

30 dkg liszt

1 csomag sütőpor

10 dkg porcukor
1 csipet só
5 dkg darált mogyoró

1 tojás

15 dkg margarin

csipetnyi só
mogyorókrém

 

A tészta száraz hozzávalóit összekeverjük, majd hozzáadjuk a tojást, a margarint és jól összegyúrjuk.

A tésztát lisztezett deszkán 3-4mm vastagra nyújtjuk, és korongokat szúrunk ki belőle.

 

A kekszeket sütőpapírral bélelt sütőlapra tesszük, és 160 fokos sütőben világosra sütjük.

Amikor kihűltek a kekszek, csillagcsöves tortadíszítővel mindegyik tetejére mogyorókrémből kis rózsákat nyomunk.
Még csinosabbak lesznek a keszkek ha a krém tetejére szórunk egy kevés dekorcukrot.

 

Jó sütést kívánok!

Huszárcsók

A most elkészített sütemény kisebb vihart kavart az ismerőseim körében, mert volt aki megesküdött, hogy ez a Huszárcsók, a másik tábor viszont Boszorkánypogácsaként ismerte. Abban viszont mind két tábor egyet értett, hogy az omlós tésztából készült sütik igazi szépségek, bármelyik ünnepi asztal díszei lehetnek.

A kis csókocskák készülhetnek sima tésztából, de sokkal finomabb, ha dióba forgatjuk. A pörkölt dió csodás ízt ad neki. Ezen kívül rengeteg variáció létezik, diós, mogyorós, mandulás, tölthetjük mogyorókrémmel, lekvárral, aszalt gyümölccsel. Csak a fantáziánkat kell beindítani.

Próbáltam utána járni, hogy végül is, mi az eredeti neve ennek a sütinek, de konkrétumot nem találtam sehol. Ami biztos, hogy Magyarországon - bármilyen néven is ismerik: csók, pogácsa, puszedli - a XX. század elején vált az advent, illetve a karácsony egyik legnépszerűbb süteményévé.

 

 

Hozzávalók:

45 dkg liszt

15 dkg porcukor

30 dkg margarin

3 tojás

1 csomag vaníliás cukor

1 csomag sütőpor

2 evőkanál rum

15 dkg durvára vágott dió

   lekvár

 

 

A margarint habosra keverjük a porcukorral és a vaníliás cukorral, majd hozzágyúrjuk a lisztet, a sütőport, a tojások sárgáját, a rumot és rugalmas tésztát gyúrunk belőle. A tésztát legalább 30 percig hideg helyen pihentetjük.

 

 

A tésztából kisebb, diónyi golyókat formázunk. A diót apró darabosra vágjuk, a tojásfehérjét kissé felverjük. A tészta golyókat megmártjuk a tojásfehérjébe, majd a dióba. Tepsibe tesszük és fakanál nyelével mélyedést nyomunk a tésztagolyók közepébe. Hagyjunk közöttük kellő távolságot, mert sülés közben megnőnek.

170 fokra előmelegített sütőben szép aranysárgára sütjük a süteményt. Vigyázzunk, hogy ne égessük meg a tésztát, mert a dió megkeseredik.

Amikor kihűltek a kis gombócok, a mélyedésekbe lekvárt teszünk.

Amikor félig megsültek a sütik, a fakanál nyelével célszerű ismét megnyomni a tészták közepét, hogy jól meg tudjuk tölteni lekvárral.

 

 

Nagyon jó étvágyat kívánok ehhez a finom süteményhez!

Marcipános tallér

Amikor néhány éve rátaláltam erre a receptre, amint megláttam azonnal tudtam, hogy ez lesz az egyik kedvenc aprósüteményem.  Már a látványa is lenyűgözött, mondhatnám szerelem volt első látásra. Első pillantásra azt hittem, hogy ét, és fehér csoki van a süti tetején, de amikor elolvastam a receptet láttam, hogy ez több mint egy csokis linzer. Az étcsoki alatt ugyanis vékony réteg marcipán és lekvár található. Hihetetlen, hogy milyen harmóniát alkotnak az ízek ebben a falatnyi sütiben.

Hozzávalók:

25 dkg liszt

5 dkg darált mandula

8 dkg porcukor

1 csomag vaníliás cukor

fél csomag sütőpor

csipet só

15 dkg vaj

1 tojássárgája

Tetejére:

 lekvár

20 dkg marcipán

5 dkg étcsoki

A tészta száraz hozzávalóit összekeverjük, majd hozzáadjuk a tojássárgáját és a vajat. Rugalmas tésztát készítünk belőle. A tésztát 3-4 mm vastagra nyújtjuk és kb. 4 cm-es korongokat szúrunk ki belőle.
Sütőpapírral bélelt tepsibe tesszük és 160 fokra előmelegített sütőben szép világosra sütjük.
A marcipánt átgyúrjuk, és porcukrozott deszkán vékonyra nyújtjuk. Ugyanakkora korongokat szúrunk ki, mint a linzerek.
Amikor kihűlt a tészta vékonyan megkenjük lekvárral és mindegyik tetejét befedjük 1-1 marcipán koronggal.
A csokit felolvasztjuk és ecsettel bekenjük a marcipános korongok egyik felét.

Jó étvágyat kívánok hozzá!

Vaníliás kifli

Gyerekkoromban, a nagymamám minden karácsonyra elkészítette a vaníliás kiflit. Aztán kiderült, hogy anyukám allergiás a vaníliára, ezért jó időre száműzetésre került a konyhából minden valníliás süti. De mostanában már sütöm a vaníliás finomságokat, mert bőven készül olyan sütemény is, amiből Anyu is ehet. A Mama féle vaníliás kifli receptje az hosszú évek alatt elkallódott, de szerencsére sikerült a tökéletes vaníliás kifli receptjét megszereznem. Most ezt a receptet osztom meg veletek.

 

 

Hozzávalók:

25 dkg liszt

10 dkg porcukor

8 dkg dió

1 csomag sütőpor

1 csomag vaníliás cukor 

1 csipet só

20 dkg vaj

1 tojás

Szóráshoz:

vaníliás porcukor

A lisztet összekeverjük a porcukorral, a dióval, a sütőporra, a vaníliás cukorra és egy csipet sóval. A lisztes keverékbe morzsoljuk el a vajat, majd üssük bele tojást, és gyúrjunk belőle rugalmas tésztát. 

Lisztezett deszkán nyújtsuk kb. 5 mm vastagra, és pogácsa szaggató segítségével vágjunk ki belőle kifli formákat.

Sütőpapírral bélelt tepsiben, 160 fokos sütőben halványra sütjük. 

Vigyázzunk a sütéssel, mert gyorsan sül! Még forrón forgassuk meg vaníliás porcukorba.

Hihetetlenül omlós és finom.

Jó sütést kívánok!

Lekváros ravioli

Hétvégén elkezdtem az adventi sütögetést. Szeretem ezt az időszakot, olyan békés, meghitt, és illatos. Vanília, fahéj, ánizs, pirított dió illatával telik meg a sütiktől a lakás. Bevallom, nehezen tudok határt szabni a karácsonyra készítendő sütik mennyiségének. Az idén azonban megfogadtam, hogy nem esek túlzásba sem főzés, sem sütés terén. Ígéretemhez híven, itt az első, idei karácsonyi süti recept, amely jól záródó dobozban biztos, hogy el áll karácsonyig. Persze csak akkor, ha addig rá nem járnak a családtagok, mert ennek a lekváros, omlós sütinek elég nehéz ellenállni.

 

 

Hozzávalók:

50 dkg liszt

1 csomag sütőpor

1 tojás

27 dkg margarin

15 dkg porcukor

1 evőkanál tejföl

fél citrom reszelt héja

2 evőkanál rum

csipetnyi só

Töltetlék:

lekvár

Korongok lekenéséhez:

1 tojás

 

 

A lisztet elvegyítjük a poruckorral, a sóval, a sütőporral, a citromhéjjal, és elmorzsoljuk benne a margarint. Beletesszük a tojást, a tejfölt, a rumot és rugalmas tésztát gyúrunk belőle. 2 mm vastagságúra kinyújtjuk és 6 cm-es köröket vágunk ki belőle. Minden második korong közepét "+" alakba bevágjuk.

 

 

A korongokat megkenjük kissé felvert tojásfehérjével, és mindegyik közepébe teszünk 1-1 kis halom kemény lekvárt, és befedjük a bemetszett tészta korongokkal. Kissé kézzel, majd a korongoktól egy kicsivel kisebb pohárral összenyomjuk a két tésztakorongot.

 

 

A tojássárgáját kevés tejjel elkeverjük, és megkenjük vele a sütik tetejét.

 

 

170 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

 

 

Jó sütést kívánok, ehhez a nem csak finom, de igazán szép sütihez!

 

Mustáros szűzpecsenye

Imádok a konyhában pepecselni, de van, amikor a gyors ételeket részesítem előnyben. Ilyen időszak a  karácsonyi készülődés is, hiszen az ajándékvásárlás, takarítás, lakásszépítés, sütés közepette előnyben részesítem a gyorsan elkészíthető, mégis finom ételeket. Ebbe a kategóriába tartozik a Mustáros szűzpecsenye is. Aránylag gyorsan elkészül és nagyon finom. 

Hozzávalók:

1 nagyobb szűzpecsenye

3-4 evőkanál mustár

2 gerezd fokhagyma

1 póréhagyma

só

bors

3 dl tejszín

1 teáskanál liszt

olaj

A szűzpecsenyét ujjnyi vastag szeletekre vágjuk, és kézzel megütögetjük. Klopfolni nem szabad, mert annyira laza a hús szerkezete, hogy azzal csak szétvernénk. A kissé kilapított szeleteket megsózzuk, megszórjuk frissen őrölt borssal és megkenjük mustárral. 1-2 órára hűtőszekrénybe tesszük, hogy átjárják a fűszerek. Egy serpenyőben olajat hevítünk, és a húsérméknek mind a két oldalát néhány perc alatt megsütjük. De vigyázzunk, hogy sütés közben ne száradjon ki.

A visszamaradt olajban megpirítjuk a vékonyra szeletelt póréhagymát. Amikor összeesett a hagyma hozzáadjuk a zúzott fokhagymát. Ízesítjük sóval, borssal és  mustárral, beleszórunk 1 teáskanál lisztet, majd felöntjük tejszínnel. A hagymás mártást összeforraljuk, ha szükséges utána ízesítünk. Az elősütött húsokat beletesszük a mártásba és éppen csak összeforraljuk. Rizzsel vagy tésztával kínáljuk.

Jó étvágyat kívánok!

Máglyarakás

A hétvégén kicsit elszámoltam magam kifli ügyileg, és összegyűlt itthon néhány kifli. Tudom, hogy másnap már nem szívesen eszi meg senki, ezért szombaton délután még vettem hozzá néhány darabot, hogy másnap el tudjam készíteni a máglyarakást. Van, aki kalácsból készíti, de abból nálunk nem szokott annyi maradni, hogy ilyen finomság készüljön belőle. Nem szoktam ételt kidobni, csak ha már tényleg menthetetlen, így voltam a kiflikkel is. Ezek a maradék kiflik még a máglyarakáshoz tökéletesek, lettek másnapra. Sőt az igazat megvallva csak ezek a szikkadt kiflik jók erre a célra.
Ez a "sütemény" is azt bizonyítja, hogy egy finom ételhez nem kellenek drága alapanyagok, inkább egy kis ötlet és sok-sok szeretet!
Tudjátok, hogy miért máglyarakás a máglyarakás? Állítólag a tetején lévő habtól, mert olyan a színe mint  a parázsé, és ha szép tüskésre igazítjuk a habot, akkor az hasonlít a rőzséből rakott máglyára. Hát az én sütimen nem tüskés a hab, de ettől ez még máglyarakás.

 

 

Hozzávalók:

10 kifli (szikkadt)

6 tojás

6 evőkanál cukor

1 liter tej

1 citrom reszelt héja

20 dkg darált dió

10 dkg mazsola

4 evőkanál baracklekvár
3 alma
 

A tojásokat szétválasztjuk. A tojássárgáját 6 evőkanál cukorral habosra keverjük, és hozzákeverjük a tejet. A szikkadt kifliket fél cm vastagra vágjuk, egy nagy tálba tesszük, meglocsoljuk a tojásos tejes keverékkel, megszórjuk a reszelt citromhéjjal és a maradék cukorral ízesített darált dióval. Közé szórjuk a mazsolát, és az egészet egy nagyobb, vajjal kikent jénai edénybe tesszük. 170 fokos sütőben addig sütjük, amíg a teteje elkezd kicsit pirulni.  Közben a tojásfehérjéből kemény habot verünk, belekeverünk 4 evőkanál lekvárt. Az almát meghámozzuk, és vékony cikkekre vágjuk.

Az alma szeletekkel befedjük a kiflik tetejét, és a habot az alma tetejére kenjük. A sütő hőfokát 150 fokra mérsékeljük, és megszárítjuk  a habot.

 

 

Jó étvágyat kívánok ehhez a finomsághoz!