Non-plus ultra

Gyerekként rengeteget jártunk lakodalomba, és ott elmaradhatatlan volt a lekváros-habkarikás süti. Akkor még nem tudtam, hogy non-plus ultra a neve.  Akkor még nem vendéglőben, hanem háznál volt a lakodalom és a nagy nap előtt már egy héttel lekezdődött a sütemények sütése. Emlékszem, amikor legidősebb unokanővérem esküvője volt, drága Bözsi néni - ő irányította a sütést, és ő főzött a lakodalomba - majdnem elájult, amikor a habos süteménynek a sütést követő napon csak néhány hírmondója akadt. Azt azért hozzá kell tennem, hogy 9-en voltunk első unokatestvérek és jó néhány másod unokatestvér is segített a sütemény eltüntetésében.

Azt hiszem most nekem is el kell rejtenem a süti egy részét, hogy tudjak a karácsonyi asztalra is tenni belőle. Noha a gyerekeim nagyok, de nagyon szeretik ezt a mutatós és finom aprósüteményt.

 

 

Hozzávalók:

Tésztához:

40 dkg liszt

25 dkg margarin

3 tojássárgája

15 dkg porcukor

1csomag sütőpor

1 evőkanál tejföl

Habhoz:

3 tojásfehérje

20 dkg porcukor

(+ 5 dkg dió)

 

A lisztben elmorzsoljuk a margarint, hozzászórjuk a sütőport, a csipet sót és a porcukrot. Majd bele tesszük a tojások sárgáját, a tejfölt, és rugalmas tésztát gyúrunk belőle.

A tésztát vékonyra nyújtjuk és feléből virág formákat, a másik feléből kis korongokat szúrunk ki. Előmelegített sütőben félig megsütjük  tésztát.

Amíg elősütjük a sütit, gőz felett habbá verjük a tojások fehérjét a porcukorral. A habot két részre osztjuk és a felébe darált diót teszünk.

Csillagcsöves habzsákba töltjük a sima habot és a sütőből kivett süti virágokra habkarikát nyomunk. A közepükbe lekvárt teszünk, visszatesszük a sütőbe és kb. 140 fokos sütőben megszárítjuk a habot.

 

 

A korongok tetejére a diós habból kis halmokat nyomunk és ugyan úgy készre sütjük, mint a virág formákat.

 

 

A diós habos korongok tetejét olvasztott csokival megdíszítjük.

 

 

Ha híg a baracklekvárunk, a habvirágok közepébe úgy a legkönnyebb a lekvárt beletenni, hogy egy nylon zacskóba tesszük a lekvárt, a sarkára kicsi lyukat vágunk, és ezzel töltjük meg a habos korongok közepét.

A diós korongokat lekvárral össze is ragaszthatjuk, de most idő hiányában én ezt nem tettem meg.

Jó sütését kívánok!